Erre a conra rendkívül korán kellett felkelnünk, öten vágtunk neki az útnak. (Maiko-chan, Tomarctus-sama, Tomoko-chan, Peti, jómagam) Az odaúton előkerültek a szokásos otaku cuccok, Animestars, konzol, stb... :D Pesten megvártuk Peti lepsényi ismerősét, Vikit. Egy kis BKV-zás után érkeztünk el az Örs vezér térre, ahonnan gyalog indultunk a con helyszínére. Az előrendelésnek hála, nem kellett sokat várnunk a bejutásra. A bejáratnál rögtön rácsodálkozhattunk a standok sokszínűségére és nagy választékára. A jegy árának felét szerencsére le lehetett vásárolni, amit ki is használtunk. A társaság jól szétszéledt. Maiko-chanék elsősorban a standokat rohamozták meg, Viki, Peti és jómagam inkább a körülnézést választottunk. Mondoconhoz méltóan testközelből láthattuk a Mondo szerkesztőit (például Kálovics Dalmát vagy Solti Antalt) A legtöbbet a nagyteremben tartózkodtunk, és az animevetítéseket néztük. A cosplayt, a karaoket és az előadásokat most hanyagoltuk. A szervezéssel nem voltunk maximálisan elégedettek, de összességében véve jól éreztük magunkat.

2010. 01. 16. I. Holdfénycon, Székesfehérvár, Alcoa-Köfém Művház

Erre a conra is rendkívül korán kellett felkelnie annak a négy bátor embernek (:D, név szerint Tomoko-channak, Petinek, Boginak és jómagamnak), hogy ezt a szintén új kezdeményezésű cont meglátogassuk. A hajnali órákban kiderült, hogy két emberünkre újfent nem számíthatunk. Ennek ellenére már az utazás rendkívül jó hangulatban telt el. Székesfehérvárra érkezve csatlakozott hozzánk "állandó contársunk", Viki, aki rendszeresen csatlakozik hozzánk Lepsényből, s ezért tiszteletbeli DAKU-tagnak szavaztuk meg. Gyalog indultunk el az állomásról a con helyszínére, amelyet a szervezpk nagyon helyesen 40 percnyi intervallumra tettek. Fél óra várakozás után sikerült bejutnunk, és "felmarnunk" egy ajándékcsomagot, mert még éppen belekerültünk az első 150 látogatóba. Miután felfedeztük a helyszínt, közös megbeszélés alapján a japán kulturális előadást céloztuk meg, amin elsősorban a gésákról hallhattunk. Ezután egy kicsit szétszéledtünk, és mindenki az érdeklődésének megfelelően választott programot. A kora délutáni cosplay mozgatta meg elsősorban a fantáziánkat, így azt néztük meg Petivel. A cosplay rendkívül jól sikerült, jobb-rosszabb produkciókkal egyaránt. Fél háromkor következett az elmaradhatatlan filmvetítés, amin ezúttal a Földtenger varázslója című Hayao Miyazaki által rendezett animét nézhettük meg. Ezután már egy kicsit fáradtak voltunk, de még volt erőnk egy kis nézelődésre, majd közös megegyezéssel úgy döntöttünk, hogy nem várjuk meg az eredményhirdetést, és inkább elsétálunk vissza az állomásra. Sikerült még az állomáson megtudnunk, hogy ki nyerte a cosplayversenyt. Megfáradva, de az ajándékcsomagok tartalmának csereberéjével töltve a hazautat jöttünk haza.

2010. Április 25. (vasárnap) SakuraCon Budapest, Hungexpo by: Tezuka Maiko

Igen, és végre elérkezett az idő, hogy én is írjak ide... Sajnálom a késést, de az is beleszólt, hogy nem volt netem és nehezebben jutott eszembe.

Éppenséggel előző nap volt ugyebár Kovács Béla emléktúra, szóval gondolhatjátok, hogy páran nem voltunk a legjobb formánkban, sőt, a menés is nehéz volt, de hajrá!, hiszen a Conért mindent. Miután szerencsésen elindultunk, és a jegyünkkel sikerült felkerülni vonatra, találtunk magunknak helyet, ahol elkezdhetjük a szokásos utazást, ami máris feldobta mindenki kedvét. A beszélgetések persze kissé elkülönültek, fiú-lány táborokra oszolva, de így is nagyon lehetett látni szerintem, hogy együtt vagyunk. Ahogy pislogtam át a fiúkhoz hirtelen valahogy plusz egy emberkét láttam, akiről ki is derült hamar, hogy egy PAF tag. Látszik, hogy mennyire gyorsan meg lehet találni egy másik animefant, ha közel vagyunk, csak kommunikálni kell... Vagy ránézni.
Amikor megérkeztünk szinte alig akartunk már leszállni a vonatról, olyan jól elbeszélgettünk, de a Cont azért nem akartuk kihagyni, szóval szépen lemásztunk, és a metró felé vettük az irányt, ami elvitt minket a Pillangó utcáig. Gondolkoztam, hogy kipróbáljuk-e a conbuszt, de végül inkább követtük a tömeget, ami eléggé láthatóan mutatta az utat a Hungexpo felé. Ez sajnos még több gyaloglással járt, ami talán kissé fájdalmas volt, de valahogy nem zavart. Legalábbis engem nem, a többiek meg nem nyafogtak.
Egy kisebb gyalogút után beértünk a Con területére a jegyeink kikérése után. Azt mondhatom, hogy tényleg nagyobb volt, és zöldebb is. A sok-sok animefan alkotta tömeg közé keveredtünk és elkezdődött.
Első dolog volt, hogy betámadtuk az AMV-vetítést. Az kissé zavaró volt, jelentem így alacsony méretű fanként, hogy nem lehetett látni rendesen a színpadot/képernyőt. Ez főleg a Cosplayversenyen (Performance) volt észrevehető. Amúgy nagyon jó volt a vetítés, bár sajnáltuk, hogy szombaton vetítették le a 3. Magyar AMV Rettenet újdonsült videóját, és így csak később, youtube-on nézhettük meg, és lemaradtunk az élő vetítésről. Néhány videón viszont még úgyis el lehetett mosolyodni, hogy nem is ismerted az animét.
A vetítés után szétszéledtünk, és mindenki ment, amerre látott. Én például benéztem a „vásártérre", valamint a karaoke terembe is, és új álmom lett, hogy valamikor én is fellépjek, mert rájöttem, hogy talán már én se lehetek olyan rossz, ha még senki se került orvoshoz, vagy nem tört ablaküveg. Sajnos viszont semmit se vettem a vásártéren, de majd valamikor (talán NyáriConon) bepótolom.
Ezután ugyebár kezdődött a cosplay performance, szóval odarohantunk, de én pl. alig láttam valamit egy jó ideig, csak hangokat és zenebevágásokat hallottam, bár így is vicces volt, de főleg akkor, amikor bekerültem valahogy az állóknál (rögtön az utolsó széksor után) az első sorba.
Ezek után már megint szétoszoltunk több részre, és akiket érdekelt, azok maradtak csak a J-rock/J-pop videóvetítésre, mint pl.: én és Midori. Kész élmény, ahogy a fangirlök sikítanak a füledbe minden szám első másodpercében. Nem is tudom mit értett Midori azalatt, hogy legközelebb ő választja ki, hogy hova ülünk... ^^"
Az elkövetkezendő fél órában újabb önfeledt nézelődés és mászkálás kapott helyet, majd visszasiettünk az Eurocosplay-versenyre. Gyönyörű jelmezeket láthattunk, és nem is olyan rossz helyről (legalábbis mi lányok még ha nem is széken, de ülőjegyet szereztünk). A ruhák mellett néhány szereplő angoltudását is meghallhattuk, ami számomra nagyon érdekes volt, főleg hogy néhány zsűri megdöbbent néhány perfekt bemutatkozáson, és ruhaelemzésen. Sajnos nem tudtam szavazni, de azt hiszem nem is tudtam volna dönteni...
A versenyzők levonultak és hamarosan elkezdték vetíteni a Filmvetítésnek szánt darabot, a Porco Rosso-t. Én ezalatt nem voltam jelen, mivel magányos keringésbe kezdtem a Con területén, felkutatva még egyszer a vásártéri asztalokat narancslét iszogatva, majd beültem az „Anime és mitológia” előadásra, ami nagyon érdekesnek bizonyult.
Viszont sajnos össze kellett gyűlnünk gyorsan megint, hogy búcsút vegyünk a Contól. Megint gyorsan elment a nap, és én szívesen maradtam volna még, ha lett volna még program, de sajna már nem volt, és így is elég későn értünk haza.
Hazafele persze megint önfeledt vonatút várt ránk, viccekkel és a környező utastársak elméjét leépítve. Senki se hitte el, hogy holnap iskola...
Viszont én nem bántam meg, hogy elmentem, az biztos, és szerintem senki más se. Életemben először részt vettem a Convonat tevékenységben és nagyon sok aranyos cosplayest láttam, valamint vicces, kreatív táblákat, amiket még soha, de főleg nem ennyi „FREE HUGS”-osat nem.
De nem is az utolsó alkalom volt, hiszen még nagyon sok Con vár ránk. Ezek közül csak egy a NyáriCon, ami Pécsen lesz, és nagyon örülünk neki! ^^

 2010. 08. 07. Nyári animecon, Pécs, Expo Center

Rendkívül csalódott vagyok minden szempontból; 1. a DAKU-ból mindössze öten (!!!) plusz tiszteletbeli tagunkkal együtt hatan vettünk részt a mai, a Pécsi Anime Fanclub és a Magyar AnimeTársaság által rendezett nyári animeconon; 2. a szervezéssel sem lehetünk maximálisan elégedettek, hiszen mindegyik cosplay-versenyen rendkívül kevesen indultak, és ebből kifolyólag rövid műsort láthattunk, amelyet a conra látogatók sem díjaztak, 3. tudom, hogy megbeszéltük, de nem gondoltam, hogy az a pár ember is ott fog hagyni egyedül a conon, de ez utóbbit nem akarom a többiek nyakába varrni, hiszen nagy valószínűség szerint nem voltak elégedettek a connal. De menjünk szépen sorjában!
A reggel folyamán derült ki, hogy mindössze öten vágunk neki az útnak Pécs felé, amely eddig a hozzánk legközelebb eső con volt, ennek ellenére nem mutatott nagy érdeklődést klubunk eziránt. Viszont nagy örömünkre láttunk még jó pár embert, akik a con felé vették az irányt kis városunkból. Pécsre érkezve a kalauz feladatát magamra véve mentünk el az Expo Centerhez, ahol felmarkoltuk a programfüzetet, és megkezdtük a körülnézést. Természetesen jómagam kedves ismerősökbe botlottam, egyrészt a TOMAKU-s klubtársaim, másrészt egyetemi ismerősök, harmadrészt pedig egyéb ismerősök formájában. Az a pár DAKU-s is, aki jelen volt, a szélrózsa minden irányába széledt szét. Jómagam a délelőtt hátramaradó idejében körülnéztem, beszélgettem az ismerősökkel, majd a cosplay-verseny craftmanship részét néztem meg. Itt a legtöbb részt vevő igényesen elkészített cosplay-jel rukkolt elő, csak kissé kevésnek tűnt a jelentkező. Hamarabb véget is ért ez a program, mint gondoltuk. Ezután a karaoke-versenyre nyergeltünk át, ahol négy TOMAKU-tagért izgulhattunk, akik több-kevesebb sikerrel szerepeltek. Véleményem szerint a legtöbb versenyző teljesen korrekt produkciót hozott össze. A délután folyamán a cosplay-verseny performance részére voltunk kíváncsiak, ahol mindössze három (!!!) előre jelentkező volt, a többiek helyben nevezés alapján kerültek a versenybe. Két egészen remek performance-ot láthattunk, a többieket inkább csak a bátorságukért dicsérhettük. A többiek elmondása alapján az AMV-verseny, amely a karaoke-versennyel egyidőben zajlott, négy kategóriában mindössze az első három helyezett bemutatására degradálódott, a többit csak a futottak még kategóriában láthatta a közönség, bár a többiek szerint sokszor az outsiderek jobbak voltak, mint a helyezettek. Ezek után négy DAKU-tagunk, akiket a további program nem hozott lázba, hazafelé vették az irányt, így szerény személyem maradt egyedül szerény klubunkat képviselve. A hátralévő időben, amit a conon töltöttem, többnyire az ismerősökkel való beszélgetésben merült ki, valamint a lolita bemutató megtekintésében, ami rendkívül rövidre sikeredett, és még igen kezdetleges fázisúnak tűnt, de a későbbi conokon még kiforrhatja magát ez az új programkezdeményezés. Háromnegyed hat tájékban megindult a TOMAKU-szekció egy része és jómagam a vasútállomás, illetve a buszpályaudvar felé, majd hazautazva lezárta a mai napot. Összességében véve a Pécsi Anime Fanclubtól nem vártunk csodát egy egynapos con esetében, de sem létszámban, sem szervezésben nem értek fel egy nagyobb con szintjére. Reményeink szerint a következő két con, az őszi animecon és a Mondocon kissé kárpótol minket! De hogy ne érezzék az olvasók, hogy teljesen csak a negatív dolgokat maradtak meg bennünk a con után, néhány pozitívumot is megpróbálok összeszedni: a helyszín kiválasztása tökéletes volt, olyan szempontból, hogy Pécsen ennél nagyobb helyet nehezen lehetett volna találni, viszont, hogy ebben is találjak valami negatívumot; kissé elveszett benne az a körülbelül ezer ember, aki kilátogatott a conra. A Littke-teremben zajló előadásokra relatíve sokan voltak kíváncsiak, annak ellenére, hogy véleményem szerint erősen egyetemi szaguk volt :D A kavalkád, amelyet az árusok kínálata okozott, nagyjából kielégítette az érdeklődők igényeit, bár szerény személyem most sem vásárolt semmit, ellentétben a klubtársaimmal, akik most is sok mindennel gazdagon térhettek haza. A végére hagytam a klubunk számára legörömtelibb hírt, ami ért minket a conon, hazafelé a vonaton sikerült két lányt megnyernem ügyünknek, így két taggal bővült a Dombóvári AnimeKlUb, ami a klub születésnapi ajándéka :D, még ha a connal nem is voltunk maximálisan elégedettek. Ismételten csak azzal zárnám a beszámolót, hogy remélhetőleg a következő két con jobb és magasabb színvonaló lesz, mint ez!!!

 2010. 09. 19. Őszi Animecon, Budapest, Petőfi Csarnok

A mai animeconon mindössze négyen tettük tiszteletünket a DAKU-ból, ennek több oka is volt. Egyrészt pénzhiány, másrészt a Mondocon is akadályozta a társaságot. Nem tudom megkerülni a témát, így rögtön leszögezem itt az elején, hogy örülünk a több connak, de ez ne menjen a minőség rovására. Utóbbi alatt azt értem, hogy nem feltétlenül szükséges ez a rivalizálás a Magyar AnimeTársaság és a Mondo között, amely 1. megosztja a magyarországi animés szubkultúrát, 2. a klubok lehetőségeit szűkíti be mind anyagi, mind döntési szempontból, 3. szervezési és érdeklődésbeli problémákat vet fel. A mi szerény klubunk eme döntéskényszer hatására úgy döntött, hogy a tagság egy kis része inkább a Magyar AnimeTársaság által szervezett animeconra látogat ki. Délelőtt tíz órakor volt kapunyitás, így odaérkezésünkkor egy kicsit várnunk kellett. Tíz órakor indulhatott meg a roham a fancuccokért, amit nem volt nehéz abszolválni, ugyanis első ránézésre nagyon kevés ember volt a Petőfi Csarnokban és udvarán. Mint később kiderült, ez a relatíve alacsony létszám jellemezte mindkét napot. A délelőtt folyamán nézelődéssel kezdtük meg confelfedező túránkat, ahol gyorsan felmarkoltuk az általunk hőn áhított fancuccokat. Itt megjegyezném, hogy szerény személyem először vett valamit animeconon, és rögtön többet is költött, mint Louise, ami felettébb meglepő tény :D A nagy bevásárlás után a nagyterem programjaira voltunk leginkább kíváncsiak. Még mindig a délelőtt folyamán AMV-vetítésekkel és a galériában szereplő különféle kiállításokkal múlattuk az időt. Dél után közvetlenül anime rövidfilmeket láthattunk, valamint sor került az elmaradhatatlan cosplay-versenyre, amely - mint tudjuk - minden animecon sava-borsa :D Viszont most egy kicsit csalódottak lehettünk, mert mind az egyéni, mind a csoportos performance-ok gyengére sikerültek, bár azért azt elismerjük, hogy voltak jobbak is, a többieket inkább csak a bátorságukért dicsérhettük. A cosplay-verseny alatt jöttek az elmaradhatatlan poénkodások, amiket a körülöttünk levők díjaztak harsány röhögéssel. A verseny egyik Full Metal Alchemist-es performance-a alatt pedig folyamatos Yaoi, yaoi!! kiáltások hangzottak el, amit a két szereplő (lány :D) nem igazán díjazott, ez után a szervezők megkérték a láthatólag yaoifan közönséget :( hogy fejezzék be a kiabálást. A konferansziék erre még rátettek egy lapáttal, megkérve a közönséget, hogy utoljára kiáltsanak egy jó hangos yaoi-t, és hogy mi, yurifanok se érezzük rosszul magunkat :D, mi is kiálthattunk egy jó hangos yuri-t. A cosplay-verseny után egy kisebb élő koncertet kapott a közönség három japán előadótól. Egyikőjük már évek óta, másikójuk egy hónapja tartózkodik Magyarországon, míg a hármas egyetlen hölgytagja pedig magyar szakon végzett Japánban. Mindhárman nagyon jól gitároztak és énekeltek. E zenei program után a Petőfi Csarnok elé mentünk ki, ahol suikawari zajlott, ami Japánban hagyományos játéknak számít, lényege pedig az, hogy egy-egy bekötött szemű ember szétver egy dinnyét, amit végül össznépileg el is fogyaszt a nézőközönség. Ez a program volt kicsiny, de annál lelkesebb csapatunk számára az utolsó, amit ezen a conon megtekintett, és ezután hazafelé vette az irányt. Az is kiderült hazafelé jövet, hogy a két hét múlva levő Mondoconon mindössze ketten veszünk részt a DAKU-ból: Sark (aki helyben van, mint BME-s hallgató :D) és jómagam. Reméljük, hogy a Mondoconon már a magyarországi animeszubkultúra színe-java megjelenik, és minél nagyobb számban képviselteti magát az őszi évad egyik legnagyobb animeconján!

 2010. 10. 03. Őszi Mondocon, Budapest, Hungexpo

A mai conról a legfőbb a tanulság a következő: mivel előbb jelentették be, mint a másikat, így sokkal többen voltak, valamint minden tekintetben jobb volt; kezdve a szervezéstől a cosplayeseken át a helyszínig. Erre a conra is négyen mentünk a DAKU-ból, Louise, Kovi, jómagam és a Pesten hozzánk csatlakozó Sark. Hungexpora való megérkezésünkkor rögtön kedves ismerősökbe futottunk, hiszen a bejárat előtt találkoztunk Kockával, Tsukunéval és Dottival, a TOMAKU oszlopos tagjaival. A tízórási ajtónyitásig a yaoi és a yuritábor hergelte egymást egy kis hangszáltépő ordítozással, amelyben nem túl meglepő módon a yaoisokat mondhatni csak és kizárólag lányok, a yurisokat pedig mi, srácok képviseltük :D A vitát végül egy általam bekiabált Hentai!!!-kiáltás zárta le, ami össznépi röhögést okozott :D A nyitás után a vetítést céloztuk meg, első programként (amire kíváncsiak voltunk) ugyanis a Magyar AMV Rettenet 1-3-at adták le, amit Kovival ketten végigkornyikáltunk :D Ezután becéloztuk a 25-ös pavilont, hogy gyorsan elköltsük azt a kevés pénzt, amit erre a conra szántunk :D és ismét sikerült többet költenem, mint Louise-nak, tudom, ez a lejtő :P nincs megállás :D A bevásárlás után szétszakadt a társaság, hiszen mind Louise, mind Kovi és Sark, mind jómagam az őt leginkább érdeklő program felé vette az irányt, vagyis Louise a Hetalia cosplayereket támadta be :D Kovi és Sark nézelődött, jómagam pedig a TOMAKU-sokkal töltöttem az időmet :D Ezt a szétszéledést a cosplay performance verseny szüntette meg, ahol a közönség nagy része ismét összegyűlt, és sajnálhatta is, aki kihagyta, mert minden produkció rendkívül színvonalas volt, és nagy tetszést váltott ki a közönség többségéből. A cosplay-verseny után egy kicsit a konzolok felé vettük az irányt, hogy ott körülnézzünk egy kicsit, valamint belelessünk a Starcraft II versenybe. Négy óráig egy kisebb pangás támadt, mert nem volt igazán olyan program, ami jobban érdekelt volna, így a TOMAKU tagjaival beszélgettem. Négy órakor Louise-nak, Kovinak és Sarknak el kellett mennie, így egyedül képviselve a DAKU-t, tiszteletbeli TOMAKU-tagként őket boldogítottam :D Még mindig ugyanebben az időpontban Dottival ketten a Death Note filmet céloztuk meg, és ez után indult meg a társaság hazafelé. Még néhány említésre méltó esemény a conon: volt egy külföldi Pedomacink :D aki még convonatozást vezetett :D Togepifoci alakult ki délután :D Kedvenc Lina-cosplayerünk nagyon megszeretett minket :D Lánycipelő akciónk is volt Darrennel, csak a végén azok a gyanús nyögések a csajtól :D Pedig még nem is csináltunk semmit :D Még Dotti is bekerült ebbe a programba, és kiderült, hogy egyáltalán nem is nehéz :D Ezen a conon töménytelen mennyiségben voltak cosplayerek, remélhetőleg Louise-unk sikeresen megörökítette a legemlékezetesebb pillanatokat. Utólag is elnézést kérek Siestától, hogy megint a TOMAKU-s sztorikat irogatom, de velük többet voltam együtt ezen a conon, mint a DAKU-s brigáddal, hiszen nekik előbb haza kellett jönniük. A különféle ökörségeket, amiket együtt találtunk ki, vagy mások csináltak, nehéz lenne felsorolni, nem is próbálkozok meg vele, akik ott voltak, azoknak egy örök élmény volt. (Főleg a végén a családfa :D) Egyértelműen leszögezhetjük, hogy idén ez volt a legjobb con, eltekintve attól, hogy még lesz egy animekarácsony is (december 18-án), és az is világossá vált, hogy jövőre is megmarad a Magyar AnimeTársaság és a Mondo viszálya (két tavaszi con lesz ugyanis), de úgy néz ki, hogy conszervezésben és színvonalban egyértelműen a Mondo lesz a favorit. Egyben biztosak lehetünk, ha ilyen conok lesznek Magyarországon, a magyar animeszubkultúra elégedett lehet.

 2010. december 18. (szombat) Animekarácsony & Hungerocomix Budapest, Millenáris B Jövő Háza

Az első téli conunk, amin részt vettünk. Kisebb-nagyobb reményekkel vágtunk neki a havas, és nem kicsit hideg utunknak az dombóvári állomástól. A vonatozás idefele szokásosan telt: avagy, elég sok nevetséges és kellemes pillanattal. Mikor megérkeztünk a fővárosba, elindultunk, és viszonylag gyorsan oda is értünk a helyszínhez.

A teljesen új látvány kicsit szokatlan dolog volt, bár a többen is már láthatták, csak nem ilyen alkalomból. Például én először láthattam a Jövő Házát, ami kicsit furi volt. Nagy tér, és hozzávaló halomnyi, tucatnyi, fergetegesen sok animeőrült akik néha még vadásztak is a fényképezési lehetőségekre…. Miközben ijesztően sokat töltöttünk a kabátjaink elhelyezésével és a jegyvétellel bele is futottunk néhány ilyenbe, köztük a kis transzvesztita bombadobálóba :D A rendezvény végül is hangulatilag nem volt rossz, viszont hiányos és kicsit szervezetlennek éreztem : / … A ruhatároló már alapból kicsinek bizonyult, ahogy az ott ügyködő hölgy is megmondta: „Mi csak 600 emberre számítottunk ...”. Valamint a nagy animekarácsonyfa, ahogy meg volt írva sem tűnt fel, vagy legalábbis nagyon el volt dugva a szemünk elől, mivel nem találtuk. A cosplayesek viszont ezzel szinte nem is törődve futkároztak vígan, és néhány fansikolyt is keltettek. :P Az előadások, és a vetítések … Negatív szempont, hogy világosban volt az egész, így nehezen volt néha látható, és amúgy megint felszólalnék, mint alacsony fan, hogy nem láttam semmit szinte xD … Így nekem még mindig a Hungaexpo a legjobb ezen a téren. >.< Pozitív szempontként én azért még megszólaltam: „Legalább jobban látszódnak majd a vidik!”. A hangulathoz hozzátartozott az is, mikor 4-5 felfegyverzett, terepmintába öltözött fiú mellett mentem fel a lépcsőn, vagy a mosdóban is ördöglányok vettek körül. :D

Szóval körülbelül ennyi volt, az amit láttunk. Mikor elindultunk kifele, akkor épp elkezdték a vonatozást, de nem nagyon maradtak kint sokáig, gondolom a hajmeresztő hideg miatt ( 2-3 perc volt talán … xD ).

A con után bementünk egy plázába és ott tunyultunk pár órát, shoppingoltunk, ettünk, valamint fényképezkedtünk is egy sort. Végül az állomáson állt össze a csapat, ahol még egy kis kajával feltankolva elindultunk hazafele. A vonatút kétszer olyan vicces volt, mint odafele, valószínűleg a fáradt elmék miatt. :D De azért én, a con minőségi adottságaiból adódó csalódottságok után is, jónak tekintettem ezt a napot. : ) By.: Maiko

 2011. 05. 15. Tavaszi Mondocon, Budapest, Hungexpo

 Igen, és elérkezett a tavasz. Azaz a Con! (Animefan felfogás :D)

A hajnali kelés, anyám kiakasztása, és a kicsit nehézkes indulás után elértem a Kovács család rezidenciájához, ahol még ment egy kis sürgésforgás, majd el is indultunk le, az állomásra. Az út úgymond zökkenőmentesen telt, bár furcsa módon csak én voltam ébren egész út alatt, két másik útitársam aludt egyet-kettőt, de lehet ez a megfelelő mennyiségű adrenalinnak, és a koffeinnek lehet letudni. Bár inkább az előbbinek.

Megérkezésünkkor Budapesten már ahogy szoktuk, az állomáson, és a metróban is kiszemeltük az animefanokat, miközben találkoztunk Sarkkal, és barátjával is, így értünk el a Hungaexpo épületéig. Szerencsére akkor még nem volt nagy sor, viszonylag gyorsan be is jutottunk, bár a jegyekkel volt egy kis probléma, de pár perc alatt megoldódott. A Con alaphangulata már akkor meg volt. Mindenhol őrült, beöltözött, Free Hug táblás, vigyorgó, kardot lóbáló, sikonyáló, fényképezkedő vagy fényképező japánszerető lények … Yup! Szeressük őket.

A program először a Hetalia-csoport megtalálása és az anime cuccok felfedezése volt. Először nem nagyon találtam semmit, de végül mindenki talált magának valamit, szóval sikeres volt szerintem e szempontból a nap. : ) Ezután már kissé feloldódtunk, és szabadprogram lett, amíg el nem kezdődik a Magyar AMV Rettenet 4. „epizódja”. Kicsit szét is váltunk, de ez csak annak volt köszönhető, hogy Mou-chan Hetalia Klubbos barátnője megérkezett, és én csak egy fél óra múlva találtam meg őket, kint, a majdnem kilométeres sor végén :D Mikor megláttam azt hittem rosszul látok, de nem. A sor végét nem is láttam már, és megrémültem, hogy a húgom és újdonsült barátnője elvesztek a hatalmas kígyó rejtekében, de szerencsére látótávolságban meg is találtam őket, így meg is ismerkedhettem Annával. Újra a fancuccok között találtuk magunkat, és így utólag is elég sokszor elbarangoltunk egymástól, de csak azért, mert én sokszor(mindig) elbambultam a sok színes animecucc láttán, ők pedig tovább barangoltak, nézelődve, hiszen Annának ez volt az első Conja. Egy kis szabadprogram, ölelgetés, és sushi és dango vásárlás után megékeztem a vetítésre, ahol kényelmes helyet foglaltam társaságunk közt a földön. Végig néztük a MAR 4-et – ami az én nézőpontom szerint az előbbiekhez képest sokkal élvezhetetlenebb, és csak pár jelenet tetszik benne, de végül is nevettünk párat -, majd amvket néztünk. Először 4en ültünk egymás mellett, majd Mou-chan és Anna távoztak, majd a Peti is. Végül már egyedül néztem a több mint egy órája menő vetítést, de élveztem, szóval gondoltam megvárom majd a végét, és akkor keresem meg a többieket. A vetítés oszlopos része volt a fansikoly remix, de az még közre is játszott a jókedvben, így néha még én is becsatlakoztam (hehe). A Nemzetközi versenyben sikeresen tippeltem meg a közönségdíjas videót, mivel már mikor ott láttam megjegyeztem, hogy eléggé cseles volt a készítő, így belopni az animefanok szívébe magát … [Letter by Zakuro] De a többi videó is nagyon érdekes volt. : )

Több programban nemigen vettem én részt – bár lánytársaim elméletileg benne voltak a convonatban, amit én eléggé sértésnek vettem, hogy mi az hogy nem várták meg a vetítés végét, vagy valami :D -, végül csak vásároltunk – harmadszori nézelődésre már illik valamit venni xD -, majd egy kis beszélgetés után el is indultunk hazafelé. Peti és Sark persze még maradtak, hiszen ők két napra vettek jegyet, de kedvesen elkísértek minket. És hazafelé nagyon gyorsan elszállt az idő. O.o …

A második napról íme Geri-san mesél: Tadaam ~

 Végre elérkezett az idő, hogy egyszer jómagam is beszámolót írjak a tavaszi conról, mely most különösen érdekes lesz, hiszen mindkét napról van bejegyzés, az első napról, vagyis a szombatról Maiko írását tekinthetitek meg, míg a vasárnapról ismét szerény személyemmel kell beérnetek. Rögtön kezdésként ki is térnék arra, hogy milyen furcsán alakult a DAKU számára a conon való részvétel. Kovi és Sark ugyanis mindkét napon részt vettek, Louise és Maiko csak szombaton, míg jómagam csak vasárnap. Ez eredményezte a conról való két bejegyzést, mint arról már a korábbiakban szó volt. Menjünk szépen sorjában, hogyan is telt el ez a vasárnap. Jómagam a szokásostól eltekintve, mivel egyedül utaztam Pestre, a hét órakor induló InterCityvel mentem. A metróban sikerült összeismerkedni egy régi motorossal a szakmából, vagyis szintén pár conra igyekvővel :D Velük érkeztem meg a Hungexpohoz, ahol első meglepetésként a pénztárnál levő sor fogadott ... volna, ha lett volna :D ugyanis egyáltalán nem volt :D Másodikként, ez már kissé kellemetlenebbül ért, az volt meglepetés, hogy relatíve kis tömeggel szembesülhettem a bejáratnál, és harmadik, egyben utolsó pontként feltűnt, hogy szinte egy ismerős arcot sem láthattam tíz óra környékén a Hungexpon. Ez természetesen nem szegte kedvemet, és első "programként" megcéloztam a standokat, hogy levásároljam a kupont, valamint hogy egy kicsit körülnézzek. Itt végre ismerősbe szaladtam egy SzAC/TOMAKU tag személyében, majd rövid időn belül a többiekkel is találkozhattam. A délelőtt hátralevő részét velük töltöttem, majd délben (sőt már tulajdonképpen 11 óra és dél között is) a cosplay performance versenyre mentünk. Húsz csapat mutatta be produkcióját a nagyérdeműnek, mely nagy ovációval fogadta az előadókat és a takarítókat is :D Az előadások többsége átlagos produkciónak bizonyult, dicsérjük őket bátorságukért. A performance-ok kisebbik része viszont igen színvonalasra sikeredett, amely elsősorban az előadók rutinosságának volt köszönhető. A cosplay performance verseny után filmvetítés következett, melyet már igen kevesen követtek figyelemmel. Ennek oka az lehetett, hogy az Égenjárók című anime került bemutatásra, mely már szerepelt az Animax műsorán is. Azt még mindenképpen meg kell említenem ennek kapcsán, hogy ez az anime rendkívül megosztja a nézőket, nem lehet szó nélkül elmenni mellette, személy szerint nekem nem tetszett annyira, ezért most ezt ki is hagytam. A maradék kevés időben, ami maradt a hazaindulásig, sikerült végre összefutnom Kovival, akit már a délelőtt folyamán kerestem, illetve a TOMAKU-s ismerősökkel boldogítottuk egymást, főleg szerény személyem őket :D Ők is rendkívül korán hazamentek a conról, így Kovival és Sarkkal a konzolok és a Starcraft verseny világába vetettük magunkat egy nagyon rövid időre, majd mi is hazaindultunk. Eddig tart a konkrét események története, és itt természetesen meg kell emlékeznem az elmaradhatatlan ökörködésről :D a legjobb poénokról és beszólásokról :D itt most csak a legemlékezetesebbről :D a free hug és a free kiss táblák után már tavaly az őszi conon is megjelentek a free fuck táblák, melynek értékét csak most értékeltük igazán :D ezúttal a free fuck táblával felszerelkezett lány jött oda hozzánk, de még mielőtt bármit szólt volna, lendületből megkérdeztem tőle: mi fér bele nálad a free szóba? :P ... rögtön utána; és ötezerért? :P A mai con még a rengeteg free hugról maradt emlékezetes, rengeteget adtunk-kaptunk, lányoktól elsősorban, de a fiúk se kíméltek :D Összességében véve nem annyira a programok, mint inkább a társaság és a rég nem látott ismerősök miatt volt érdemes kilátogatni erre az igen színvonalas conra.

// Maiko még megjegyezné:

Elég érdekes, hogy Con után megint csak a veszekedés megy mindenhol. Csak bepillantottam a Nemzetközi AMV Verseny fórumára amvART-on … Egy elég érdekes olvasmány, ha valaki ideges akar lenni, vagy röhögni akar a hülyeségen. xD ... Nézők szidják a szervezőket, a szervezők a nézőket, a versenyzők pedig mindenkit xD ...//

 2011. 06. 11. Minicon, Sárbogárd, József Attila Művelődési Központ

A mai con egy újkeletű kezdeményezés volt, amelyen rendkívül kevesen vettünk részt, ennek okát igazán szerintem semmi sem indokolta. De haladjunk szép sorjában, mi is történt a mai napon!

Reggel a nyolc óra körül induló InterCityvel utaztam a helyszínre, de már itthon néhány "gyanús" hölgybe botlottam, akik Kaposvár felől indultak a conra, annyi különbséggel, hogy ők a személyvonattal mentek. Jómagam azért választottam az InterCityt, mert Ayuval és Arisával megbeszélt találkozóm volt a sárbogárdi állomáson :D Róluk annyit kell tudni, hogy a SzAC és a TOMAKU oszlopos tagjai, főleg előbbié. Sárbogárdon együtt sétáltunk el a helyszínre, ahol összeismerkedtünk a szervezőkkel, akik igen illusztris úriemberek, lévén egyikőjük a Migoto kulturális egyesület vezetője, másikuk a cosplay.hu és egy távol-keleti kultúrával foglalkozó egyesület tagja (az egyesület pontos nevét sajnos nem sikerült megjegyeznem, ezért az illetékestől elnézést kérek), a harmadik úriember pedig szintén ismert volt animés körökben. A délelőtt folyamán elsősorban velük beszélgettem, és felmerült bennünk az ötlet egy kisebb kerekasztal-beszélgetés megvalósítására. Természetesen emellett a helyszín feltérképezése és a programok megtekintése is folyt részemről. Kissé csalódottan már délelőtt konstatálhattuk, hogy rendkívül kevesen voltunk a rendezvényen, amely azonban így is élvezetes volt. Jómagam kissé rendszertelenül össze-vissza mászkáltam az egyes programok között, főleg a karaokénál voltam jelen, egyrészt mert talán ott voltak legtöbben, másrészt mert Ayu volt a karaoke felelőse a conon. A délután folyamán zajlottak a versenyek, amelyeken a kis létszám miatt kevesen vettek részt, gyakorlatilag minden kategóriában öt-hat versenyző szerepelt, természetesen jómagam a cosplay versenyt tekintettem meg, amelyen egy performance szerepelt, a többiek craftmanship kategóriában voltak, bár jelen esetben nem volt külön performance és craftmanship kategória. Mindenki nagyon igyekezett, és összességében elmondható, hogy mindannyian színvonalas "produkciót" nyújtottak. Ezután következett a kerekasztal-beszélgetés, amelyen összesen hat (!!) klub képviseltette magát. Nagyon jól sikerült, sőt még kevésnek is bizonyult az a közel másfél óra, amit ezzel töltöttünk, mindannyian elégedettek voltunk a beszélgetéssel, sőt sikerült egy kicsit szorosabbra is fűzni talán a baráti kapcsolatokat e hat egyesület között. (Migoto, PAF, SzAC, DAKU, KAZE, KAMI) A beszélgetés során igen sokféle téma merült fel; mint például az egyes kubok helyzete, conszervezési stratégiák, a MAT, a Mondo és az Animax helyzete és "tulajdonságai", milyen az animeszubkultúra jelene és jövője. Egyfajta záróprogramként pedig az eredményhirdetéssel folytatódott a program, melynek végeztével hazafelé vettem az irányt, szép élményekkel és néhány újabb ismerőssel gazdagodva.

 2011. 07. 30. Shibuyacon, Budapest, Garay Üzletház

Egy Queen albumcímmel kezdeném a beszámolót: A hard days day, így jellemezhetném talán legjobban a mai "szenvedésünket". Természetesen kronológiai sorrendben haladok, mint mindig, vagyis a Somogy IC-vle való feljutás után megvártuk a SzAC néhány tagját, majd kedélyes beszélgetést folytatva elindultunk a con színhelye felé. Odafelé már néhány vészmadár jött velünk szembe, akik szerint már nincs jegy, nem érdemes odamenni, ami körülbelül helytállónak is bizonyult. Óriási sorba botlottunk ugyanis, mely a bejutásra várt. Jó néhány ismerősbe sikerült belebotlanunk, akik közül néhányan elküldtek engem körülbelül melegebb éghajlatra, de ők egy kis segítséggel hamar bejutottak, így nem volt alkalmuk fizikailag is kifejezni mélységes megvetésüket irányomban. A SzAC három lelkes tagja időközben sorba állt, mi viszont úgy döntöttünk, hogy esztelenség megkísérelni a bejutást, így inkább azon agyaltunk, hogy mit csináljunk. Rövid tanakodás és újabb ismerősök felbukkanása után az Arena Pláza felé vettük az irányt, ahol először a McCafét, majd az IMAX-et céloztuk meg, ugyanis Louise a Harry Potter utolsó részét szerette volna megnézni. A film kezdése után szétváltunk, Kovi és jómagam a Libribe látogattunk el, ahol azért sikerült pár könyvet és mangát beszerezni, hogy azért érezzük a confeelinget :D Utána pedig visszanéztünk a con helyszínére, ahol még mindig volt pár lelkes és türelmes "versenyző" (lásd conlátogató), akik a bejutásra vártak. Megfigyelői státuszunkat fenntartva egy bennfentes kollégával találkoztunk, akivel nagy egyetértésben arra jutottunk, hogy a MAT véglegesen lerombolta nimbuszát, és mondhatni ez volt a MAT hattyúdala conszervezés terén, bár azért megjegyezném, hogy szerencsés ismerőseink közül néhányan dicsérték a cont, ezért nekem nem tisztem megítélni a con milyenségét, de egy dologban biztos vagyok, hogy a szervezés egyenlő volt a nullával, és többet nem kívánunk MAT által szervezett conon részvenni. A film időközben lassan a végéhez közeledett, így visszatértünk Kovival az Arenába, ahol először még betértünk az Alexandrába, majd Louise-zal - aki nagyon lelkesen ecsetelte nekünk a Harry Potter utolsó részét - átmentünk a Pizza Hut-ba, majd egy kiadós uzsonna elfogyasztása után ismét vissza a con helyszínére, ahol megvártuk a SzAC-os szekciót, akik boldogan és elégedetten jöttek ki. Hazafelé úton pedig jöttek az elmaradhatatlan poénok, ha már conon nem is boldogítottuk egymást ... Néhány kollégát azért "idéznék" így a beszámoló végén a conról: 1. a KAMI-sok szerint nagyon gyenge szervezéssel, gyenge programfelhozatallal találkozhattak, ezért már fél egykor (!!) átmentek az Animelandbe inkább, 2. Pintér Tamás kolléga szerint ezzel a MAT végleg elásta magát, és szintén a szervezésre panaszkodott, 3. a SzAC-osok szerint viszont egész jó volt a con, ők jól érezték magukat, akárcsak a TOMAKU-ból Aya, vagy a PAF-osok. Összességében véve azért elmondható, hogy ez már csak egy hattyúdal volt a MAT részéről, amit a profitorientáltság vezérelt, és szerencsére mi ehhez nem asszisztáltunk ... Bízzunk abban, hogy az augusztus végi Holdfénycon sokkal jobb lesz ...

 2011. 08. 28. Holdfénycon, Budapest, Millenáris Park, Jövő Háza, B épület

Rögtön kezdésként leszögezném, hogy sikeresebb conon vagyok túl, mint tettem azt a Shibuyacon esetében, már csak azért is, mert most sikerült bejutnom :D De most is haladjunk sorjában, mi is történt a mai napon. Mindenek előtt megjegyezném, hogy erre a conra szerény klubunkat csak jómagam tudtam képviselni egyedül :( de megérte egyedül is utaznom, mint azt majd olvashatjátok is :D Reggel a Somogy InterCityvel utaztam Budára, hiszen a con helyszíne némileg rendhagyó módon Budán volt. Némi késéssel érkeztem meg a Délibe, ahonnan költségspórolás miatt gyalog közelítettem meg a con helyszínét. Tíz óráig egy kicsit várnia kellett a parkban tartózkodóknak, hogy bejuthassanak a Jövő Háza B épületébe. Relatíve gyorsan sikerült jegyet szereznem, majd rögtön a bejáratnál belebotlottam egy kedves ismerősbe, Boda Zoliba, aki a Migoto Kulturális Egyesület elnöke, és mint ilyennel még a sárbogárdi minicon folyamán találkoztam először, és remek hangulatú beszélgetésbe elegyedtünk már akkor is egymással, akárcsak ezen a conon is. Ezután bekerülve a con forgatagába (?!), csalódottan vettem tudomásul, hogy olyan nem volt :( ugyanis kezdéskor gyakorlatilag alig lézengett pár ember, vagy csak nagyon elvesztek az egyébként hatalmas területű, illetve annak tűnő B épületben. Először egy kis körülnézést választottam programként, valamint belenéztem egy-két AMV-be, ha már a nagyteremben épp AMV-vetítés zajlott. Eközben összefutottam a Slayers Team néhány tagjával, jelesül Ameliával, Filiával és Xellel (szigorúan ábécésorrendben, mielőtt valaki bármilyen egyéb sorrendet vélne felfedezni :D), akik Shibuyaconnal ellentétben már igen barátságos arcukat öltötték fel, és jó hangulatban töltöttük el a délutánt :P de erre még később visszatérek. A délelőtt nagy részét tehát ismerősök keresése és a mászkálás tette ki, tőlem jól megszokott módon spontán barátkozás is történt, ezúttal a cosplayfotósokkal barátkoztam, akik közül benji és Csepi rendkívül markáns figurának mutatkozott :D Állandó cosplay-zsűris ismerősöm, Rick is meglepett kicsit, amikor találkozásunkkor farkasfüllel jelent, amit következetesen mindenki lecicafülezett :D természetesen jómagam is, és a fotósok erre a ritka jelenségre rögtön le is csaptak, főleg Csepi vagy Cooper :D E vidám jelenet és beszélgetés közben arra jött éppen az az úriember, aki Tokyo Mew Mew-ból cosplayezett anno (emlékeztem a rózsaszín cosplay-ben lévő, szakállas srácra? na róla van szó :D), és a srácok mindenáron le akarták Ricket és őt fényképezni, de Rick nem akart kötélnek állni :D Aztán hogy némi komolyság is fűzödjön ide, Benji és Rick a cosplay.hu honlapról diskuráltak, valamint Venom véleménye is megosztotta őket, de én ezt úgy szűrtem le, anélkül, hogy túlzottan belefolytam volna a vitába, hogy gyakorlatilag frankón elbeszéltek egymás mellett. Visszaugorva közben a con egyéb eseményeire; fél tizenkettő körül nagy örömömre a ruhatár környékén végre néhány TOMAKU-s klubtársamba, valamint két kedves PAF-os ismerősbe botlottam, akikkel kedélyesen megkezdtük a diskurálást. Délután egyig körülbelül elsősorban Misatoval töltöttem időmet, akit jópáran lefotóztak, sőt még interjút is készítettek vele, amit sajnos nem tudunk hol fog szerepelni, ugyanis elfelejtettük megkérdezni :( Egy óra körül megérkezett Aya a barátjával és még egy sráccal, akikkel további egy órát töltöttünk az árnyékban, kissé meleg volt ugyanis :P majd kettőkor a cosplayversenyre igyekeztünk. Előtte még egy érdekes epizódról szeretnék beszámolni. Közvetlenül a cosplayverseny előtt ismét volt alkalmam egy kicsit a bennfentesekkel beszélgetni, vagyis szinte a teljes cosplayzsűrivel, illetve néhány fotóssal. Egy némileg váratlan esemény borzolta a kedélyeket, mert megjelent a Való Világ egy "sztárja", és állítólag (sic!) be akarták tenni a cosplayzsűribe, amit a "rendes" tagok enyhény szólva sérelmeztek. Szerencsére ez a botrány nem történt meg, így folytatódott minden a megszokott kerékvágásban. Sajnos nagyon kevesen voltak a versenyen, a performance kategóriában két egyéni versenyző és két csoport vett részt, a nemzetközi Eurocosplay-ben pedig mindössze hárman (!!!). Nem tisztem megítélni egyik cosplayt sem, de a Eurocosplay szerintem nagyon jól sikerült, a kevés versenyző ellenére, és a performance-okban is kevés kivetnivalót találtam. Három után folytattam az ismerősökkel való időtöltést, így továbbra is Misatoval, Ayával és a többiekkel voltam elsősorban. Többnyire élveztük a jó idő adta lehetőségeket, néha benéztünk az épületbe, vagy figyeltük a többi conlátogató önfeledt ökörködését. A délután folyamán Yumecchivel is találkoztam, aki elég visszafogottan reagált ezúttal jelenlétemre, de azért nem hazudtolta meg önmagát :P A programok a vasárnapi napon nem hozták túlzottan lázba a jelenlevőket, így jómagamat sem, de azért megérte ellátogatni a rendezvényre. Késő délután, estefelé lassan el kezdett szállingózni (nem, nem a hó :D) hazafelé a társaság, először Rita és anyukája hagyták el a süllyedő Csillagrombolót, hogy stílszerű hasonlattal éljek :D majd sorban a többiek, negyed hat körül Yumecchi és Misato is eltávozott köreinkből (nem, nem az élők sorából, hogy ismételjem egy régebbi szóviccemet :D), nem sokkal utánuk pedig Aya és barátja is lelépett. Lassú fogyásnak indult meg a nép, ami csak azért tűnt fel kevésbé, mert a társaság nagy része a parkban tartózkodott, nem is annyira benn az épületben, bár ennek nyilvánvalóan a jó idő is az oka. Az ismerősök távozása után főleg a Slayers Team "csínytevéseit" figyelhettem, akik elárultak nekem egy kulisszatitkot, remélem publikus. Röviden annyit, hogy Lina és Zel gyakorlatilag kilépett a teamból, így lényegében új tagok toborzásába kezdtek, Zelgadis szerepére egy nagyon régi, rutinos motorost szereztek a szakmából, a hölgy a kezdetek óta jár conokra, a mai nap folyamán is egész nap cosplayben mászkált, majd fotósorozatokat készített a Slayers Teammel, szerény ENSZ-megfigyelői személyemmel :D Természetesen repkedtek a jobbnál jobb poénok, szegény új Zel még majdnem el is hitte, hogy az előző conon szerény személyem volt a Pedomaci cosplayes, pedig hát nagyon nem :D de Xel nem bírta kihagyni :D Filia meg az őrületbe próbált kergetni állandó Nagás röhögésével, aminek majdnem dádá lett a vége :P :D Hét óráig maradtunk végül a con helyszínén, távozás még egy utolsó pillantást vetettem az épületben lévő programokra, kiállításokra és standokra, majd Zolival, Cooperral és Rickkel váltottam még pár szót, megígérve, hogy majd viszontlátjuk egymást a következő conon/conokon, majd könnyes búcsú következett még maradó ismerőseimtől, így például a PAF-os srácoktól, Gábortól és Gergőtől, valamint a cosplayfotós havertól, akivel ma sikerült összespanolnom :D Ezek után felkerekedtünk az új felállású Slayers Teammel, és hazafelé indultunk. Itt a vége, fuss el véle :D Vagy aki nem hiszi, annak majd utánajárok :D Ez volt a Holdfénycon vasárnapi napjának igaz története :D Összességében véve elégedett voltam a mai nappal, annak ellenére, hogy szinte semmilyen programot nem néztem meg, de a régi és új ismerősökért megérte elmenni. Találkozunk mindenkivel a következő conon, remélem az is hasonló szép élményeket hoz majd!!!

 2011. 10. 08-09. Őszi Mondocon, Budapest, Hungexpo

Itt az ősz, itt van újra, és szép, mint mindig énnekem - hogy egy Petőfi-verset írjak át egy kissé kezdés gyanánt. A lényeg azonban az, hogy eljött ismét a con ideje, amelyről egy hosszabb beszámolót olvashattok, hiszen szerény klubunktól egyedül jómagam voltam jelen mindkét napon, de szerencsére nemcsak jómagam jutottam el erre a conra, hanem még jó néhányan, de itt álljunk is meg, és kezdjük el elölről, hogy mi is történt ezen a két napon. Szombat reggel öten vágtunk neki a Somogy InterCityvel a mostani connak, mely társaság gyakorlatilag a DAKU vezetősége és Maiko bátyja volt :D Mielőtt Pestre érkeztünk volna, Louise még átvedlett Törökország cosplay-ébe, amit a vonaton ülők alaposan megbámultak, de szerencsénkre nagyon tetszett nekik :D A Déli-pályaudvarra érkezve megjelent még Sark és csoporttársa, Norbi is, illetve csatlakozott hozzánk Louise osztálytársa, Petra is. Első dologként Mondot szerettem volna szerezni még conra érkezésünk előtt, de ezen törekvésemet nem koronázta siker, így bíztam abban, hogy conon szerencsém lesz, és nem kapkodják el előttem az összeset. A metrón viszont ismét népszerűnek bizonyult Louise cosplaye :D A Pillangó utcától gyalog közelítettük meg a con helyszínét, melyre előttünk is jópáran igyekeztek, így sejtettük, hogy nem ússzuk meg sorbanállás nélkül, amely be is igazolódott. Szerencsénkre az elővételes sor nem volt olyan hosszú, mint a helybenvásárlós, így kicsit hamarabb jutottunk be. A sorbanállás közepette találtunk néhány ismerőst, mint például Annát, Louise ismerősét, vagy Lacit, Maiko ismerősét, valamint néhány TOMAKU és SzAC-tagot. Bejutásunk után kis csapatunk a szélrózsa minden irányába széledt szét. Engem rögtön feltartóztattak az ismerősök, bár megjegyzem, ekkor még nem voltak annyian, mint majd a délután folyamán lettek. Első programként egy laza kis vízipipázást iktattam be :D Majd a lehetőségeket próbáltam felmérni, hogy hova lehet nagy tömegben kis kockázattal "betörni új idők új dalaival", hogy Adyt idézzem :D Nagy bánatomra óriási tömeg mutatkozott, így a délelőtt folyamán nem sikerült körülnéznem a 25-ös pavilonban, de ennek ellenére megszereztem az októberi Mondot :D Ezután folytattam - jobb híján - az ismerősök keresését, mely eleinte inkább kevesebb, mint több sikerrel folyt. Ezért visszatértem a vízipipához és kurumuékhoz, ahova lassan a többi TOMAKU-s is megérkezett, így azért megkezdődött a free hugok begyűjtése az ismerősöktől :P Természetesen mindenki az új Mondora volt kíváncsi, melyet szíves-örömest körbeadtam. Néha azért szétszéledtünk, hogy körülnézzünk, így további kedves kollégákba botlottam bele, most nem akarok itt mindenkit felsorolni, elnézést is kérek mindenkitől ezért. A lényeget folytatva; a fogadócsarnokban megtekintettem a rajzkiállítást, majd elnéztem a Gamestarosok standjához, ahol pár cikkíró a Nintendót reklámozva részben Mariónak és Luiginak öltöztek be, ami nekem különösen tetszett :D Továbbsétálva Boda Zolival futottam össze, aki a konzolszekcióban tevékenykedett, mint szervező. Természetesen nem akartam feltartani munkájában, így gyorsan távoztam is. Még mindig óriási volt mindenhol a tömeg, így ebédet és kis szünetet beiktatva beszélgettem még délután egy óráig ismerőseimmel, majd megcéloztam a cosplay craftmanship versenyét, melyre azért a conlátogatók nagy része is kíváncsi volt. Itt nagy örömre találkozhattam aznap először Rickkel, a cosplay zsűri egyik állandó tagjával, akivel kedélyes beszélgetésbe elegyedtünk, majd a verseny végeztével folytattuk az udvaron is. A verseny igen magas színvonalat ütött meg, így nehéz dolga volt mind a zsűrinek, mind a szavazóközönségnek a győztes eldöntését illetően. Fél háromkor Kovival úgy döntöttünk, hogy az AMV verseny vetítésén veszünk részt, amelyen összesen 27 AMV-t láthattunk, de kicsit csalódottan vettük tudomásul, hogy egy kezünkön megszámolhattuk, melyek voltak olyanok, amik tetszettek is. Itt volt egy kisebb afférom a mögöttünk ülő lányokkal, lévén, hogy volt egy AMV, amely szerintünk rendkívül rossz volt, bár nem a választott animével, vagy a szerkesztéssel volt gondunk, hanem a számmal, ami alatta ment. Mivel kissé vehemensen tudok reklamálni, ha valami nagyon nem tetszik, így kissé sikerült beégetnem magam :D Az AMV-vetítés alatt azért történt velem valami kevésbé ciki helyzet is, jelesül az, hogy Maiko jóvoltából végre én is megkóstolhattam, hogy milyen is a szusi (szándékosan írom magyaros helyesírással), ugyanis főnökasszonyunk nem bírja igazán a csípőset, így a wasabival kicsit jobban ízesített darabot megkaphattam :D És nyugodtan állíthatom, hogy nagyon ízlett, nekem természetesen egyáltalán nem volt erős, sőt ... Tudtam volna belőle többet is enni, de kóstolóul ennyi is bőven megérte, arigatou gozaimasu érte Maiko-chan :P :D Az AMV-vetítés végeztével, mely szintén jóval korábban befejeződött, arra gondoltam, hogy ideje lenne ellőni a kétnapos jegy adta lehetőségeket, vagyis vásárolni valamit. Visszatértem tehát a 25-ös pavilonba, ahol először az akciós pultot céloztam meg, és - jobb híján - az Assasins Creed regényt vettem meg, amely ott az utolsó darab volt, így kissé kiszúrtam az utánam jövővel, aki szintén azt szerette volna megvásárolni, de már csak azt láthatta, ahogy én távozom az utolsóval ... Ezután a földszinten folytattam néhány "zsákmányállat" beszerzését, közben kedélyesen elbeszélgetve az árusokkal. Végülis a Kanpai első kötetét zsákoltam a képzeletbeli kosaramba, és ezzel kimerítve nagyjából a keretemet, elköltve körülbelül ötezer forintot öt perc alatt :D A nagy bevásárlás után a filmvetítésre igyekeztem ... volna, ha időközben nem hív fel ismét Rick, akivel folytattuk megkezdett beszélgetésünket, majd csatlakoztak hozzánk ismerőseim is, rövidebb-hosszabb időre, főleg Rami tartózkodott még ott sokat. Ekkor történt egy vicces jelenet, amire a mai napig nagy derűvel gondolok vissza :D Épp Rami, Rick és jómagam egy jó hangulatú beszélgetés közepén tartottunk, amikor odajött egy lány, és körülbelül szerelmi vallomást tett, amin - hát hogy kissé finoman fogalmazzak - kicsit se derültünk nagyon, amit szegény leányzó kissé zokon vett, de sajnos nem tudtam kellő komolysággal venni ezt az eseményt. (még jó, hogy nem volt ott barátnőm ... :D) Ez a sztori a délután és az este folyamán is közszájon forgott, és szinte minden ismerősöm jót nevetett rajta. (Itt meg is ragadom az alkalmat, hogy mindenki és a magam nevében is bocsánatot kérjek ezért.) Visszatérve azonban a con eseményeihez, miután ez a kis "incidens" után konstatáltam, hogy lemaradtam a filmvetítésről, így jobb híján az egyre hűvösebb időben a con területén mászkálgattam, és újabb ismerősökbe botlottam, mint például néhány PAF-osba, KAMI-sba, valamint egy cp-fotós haverba is. Néhány craftmanshipen részt vett versenyzővel is szóba elegyedtünk, de kedvencünk a Firefox cosplayes lány volt, aki igazán bevállalta a hideg időben egy igencsak lenge cosplayt, szerencsére azonban jól bírta a hideget, és mellesleg nagyon kedves beszélgetőpartner volt. A szombati napról egyébként is elmondhatjuk, hogy nagyon sok cosplayben mászkáló ember volt, kezdve például a mi Louise-unkkal is :D Estefelé annyira lehűlt a levegő, hogy a K épület nagytermében kerestünk menedéket, ahol még körülbelül egy órán át élvezhettem klubtársaim társaságát, akik fél hét körül hazafelé indultak. De rajtuk kívül sokan így tettek, és egyre jobban fogyni kezdett a nép, eközben jómagam éppen a KAMI-sokkal voltam épp sztoriban, ahol nagy igazságokat, de nagy poénokat is megosztottunk egymással. Szétszéledésünk után újra összegyűltünk, akik egy kollégiumba szereztek szállást maguknak, és tömény hülyeséggel szórakoztattuk egymást :D Közben egy újabb epizódról kell itt beszámolnom, ugyanis nagy szerencsénkre egy lány jött ki épp a K épületből és tortát osztogatott, amelyre rögtön le is csaptunk, már csak azért is, mert oroszkrémtorta volt, ami személyes kedvencem. Annyira finom volt, hogy Gábor még Darren cipőjéről is képes volt lenyalni, nehogy kárba vesszen :D Nyolc óra tájékban végre megindultunk a kollégium felé, de előbb még betértünk a Tescoba (ez a reklám helye), hogy egy kis szíverősítőt vásároljunk magunknak az estére :D A kollégiumban kissé macerás volt elfoglalnom a helyemet, de sikeresen abszolválva a bejutást, illetve a bejuttatást, felmentünk Ádámékhoz, ahol megkezdtem szolid ivászatomat, lévén, hogy a többiek nem nagyon vásároltak semmit. A későbbiekben a kint lévő társasággal is volt alkalmam koccintani, valamint beszélgetni, majd mivel kissé fáradtak voltunk, fél 12 tájékban nyugovóra is tértünk. Viszonylag korán ébredtünk másnap reggel, így volt alkalmunk megnézni a Forma1 japán nagydíját, melyen nagy örömre egy McLaren-Mercedes pilóta, jelesül Jenson Button diadalmaskodott, viszont Sebastian Vettel 3. helyével végérvényesen megnyerte az idei Forma1-es világbajnoki címet. Ezután összepakoltunk, majd elhagytuk a kollégiumot, és felkerestük ismét a Tescot (ez még mindig a reklám helye :D), ezúttal hogy meglegyen a mindennapi kenyerünk, akarom mondani a betevőnk :D 11 órára estünk be a con helyszínére, amely rendkívül kihaltnak tűnt az előző naphoz képest. Délig ismételten csak a körülnézés jutott osztályrészünkül, már sokkal könnyebb volt kiszúrni az ismerősöket ... :D Délben pedig kezdődött a cosplay performance verseny, melyre rendkívül nagy érdeklődés ígérkezett, ezúttal csak 14 produkciót láthatott a nagyérdemű, viszont elég megosztóra sikeredtek a produkciók. Szerény véleményem szerint három kiemelkedően jó, három igencsak rossz volt, a többi pedig átlagosra sikeredett, viszont nagy jóstehetség nélkül eltaláltam a győztest, akiknek a délután folyamán még meg is jegyeztem, hogy több mint valószínű, hogy ők fognak nyerni. (így lenne ötösöm a lottón is :D) Rajtuk kívül a Slayers Team tagjaival osztottam meg véleményemet a performance-okról, és természetesen biztosítottam őket szavazatomról, hiszen engem már jó előre lefizettek :D bár az ő produkciójuk valóban jól sikerült ... A verseny után egy cosplay-fotós haverommal találkoztam, akivel még Holdfényconon spanoltam össze, és ismét jól elbeszélgettünk egymással. Majd volt egy kis változás a műsorrendben, ugyanis a filmvetítésre igyekeztem, amely előtt Yuriko bejelentette, hogy technikai okok miatt nem tudják azt az animét levetíteni, ami eredetileg ki volt írva, így ismét az udvarra mentem ki, ahol folytattam a könnyed beszélgetést ismerőseimmel, mint például a PAF-sokkal, vagy a Slayers Teamből Filiával és Xellel. Fél három körül felugrottam a DDR terembe, ahol a versenyek zajlottak éppen, melyen Rami és Patty is indultak, de óriási csúszásban voltak, ugyanis az egyik pad igencsak rossznak bizonyult és állandóan bütykölni kellett. Sajnos Patty és Rami sem került a döntőbe egyik versenyszámban sem, így eljött a búcsú ideje, ugyanis fél öt tájékban mindannyian elindultunk hazafelé, a többség a Népligetbe, jómagam pedig a Déli pályaudvarra. Azért hogy a vasárnap se múljon el vásárlás nélkül, még egy mangát vettem, így végképp elköltve pénzem nagy részét térhettem haza. Néhány összefoglaló gondolat a beszámoló végére; összességében véve megérte két napra mennem conra, örülök, hogy minden ismerősömmel találkozhattam, és mindenkivel sikerült kedélyesen elbeszélgetni. A programok már ugyan nem mozgatnak meg, kivéve egy-kettőt, de az ismerősökért bőségesen megérte. Remélem, hogy a következő con is ennyire jó lesz, és mindenki el tud rá majd menni, jómagamat beleértve. Találkozunk a következő conon!!

 2011. 12. 10. Animekarácsony, Budapest, Hungexpo, K csarnok

Hölgyeim és uraim, itt az ideje, hogy újra egy con beszámolóját nyújtsam át Önöknek, mint karácsonyi ajándékot. E komoly hangulatúra sikeredett bevezető mondat után folytassuk a tőlem jól megszokott kötetlen hangvételű conbeszámolót. Mindenekelőtt azzal kezdeném, hogy szerény személyemnek ez volt az első animekarácsonya, így kicsit más szemmel próbáltam hozzáállni ehhez a rendezvényhez, mint egy másik conhoz. Reggel hárman indultunk útnak a con helyszínére, és már a vonaton megpróbáltuk elérni az üzemi hőfokot, már ami a tömény hülyeséget illeti :D Körülbelül háromnegyed tíz környékén már a Hungexponál jártunk, ahol először meglepődve konstatáltuk, hogy nincs tömeg, de aztán az udvarra bejutva vettük észre, hogy ezúttal a K csarnok elé helyezték el a "beléptetőkapukat", amelyek körülbelül fagyiskocsiknak néztek ki :D így rögtön jött is egy ide illő poén: két csoki- és egy pisztáciafagyit kérünk :D Komolyra fordítva: kicsit kaotikusnak tűnt a jegyárusítás, illetve a két sor, de szerencsére nagyobb fennakadás nélkül sikerült mindannyiunknak bejutni, majd szétszéledni. Első programként a körülnézést választottam ... volna, ha odafértem volna az árusokhoz a gyorsan betóduló tömegtől. Így először ismét az ismerősöket próbáltam fellelni, relatíve nagy hatékonysággal. Először Cooperrel futottam össze, majd miután felmentem az emeletre, Zettoval és Rickkel is találkozhattam, és váltottam néhány szót. Ezek után folytattam körutamat, majd végül az udvaron kötöttem ki, ahol a Slayers Teambe botlottam, akikkel egy jó kis poént eresztettünk meg a conlátogatók számára; ennek örömére álljon itt e kis epizód: Xel ezúttal Filionel volt, ami már önmagában poén, és az alábbi kérdést tette fel nekem: már nem is tetszem pedomaci? :P erre Filia (aki most Alfred volt :D): persze, mert ő is ilyen bajszot szeretne :D mire én: örülj hogy nincs, legalább nem csiklandozza :P :D Mondanom sem kell, hogy mekkora sikert arattunk e néhány mondattal :D Nemsokkal utánuk megérkezett két kedves KAMI-s ismerősöm, akikkel szintén szóba elegyedtünk, de 11-kor kezdődött az AMV-verseny, így ők is és Kovi, valamint jómagam is bementünk. Kicsit csalódottan vettük tudomásul, hogy mindössze kilenc AMV-t fogunk látni, de végülis kellemes lett a csalódás, hiszen egy kivételével nagyon korrekt kis AMV-ket láthattunk, bár az első három helyezett most sem egyezett a mi ízlásvilágunkkal, de ez csak kis szépséghiba számunkra. Ennek végeztével ebédet iktattunk be, majd folytattam az ismerősökkel való beszélgetésdömpinget, ezúttal Amelia, Zel és Lina, utánuk pedig egy cosplay-fotós ismerősöm került az ebédidei talkshow-ba :D Fél egy körül kezdődött a cosplay verseny, melyet ezúttal a KAMI-sokkal tekintettem meg, és végigkommentáltuk, tomboltuk, visítottuk és röhögtük az egészet :D A craftmanship kategóriában 17 egyéni versenyzőt és 6 csoportot láthattunk, melyek közül nekem talán csak kettő nem nyerte el tetszésemet, a többiek nagyon korrekt módon csinálták meg cosplay-üket. A performance kategóriában viszont kissé ismételten csalódást keltve mindösszesen kettő egyéni versenyzőt és négy csoportot tekinthetett meg a közönség, melyekkel szintén nem volt semmilyen probléma, hozták a jól megszokott színvonalat. Természetesen az én szavazatomat ismét megvették :D így talán nem véletlen, de most a Slayers Team vitte el a pálmát, amihez ezúton is gratulálok nekik, és kérem a fizetségem végre :P :D Mivel ennek a programpontnak is hamar vége lett, így a délutánt most már végképp az ismerőseimnek ajánlottam, vagyis ismét az udvaron találtam magam, és kedélyes beszélgetést folytattam a cosplay-fotósokkal, a Slayers Teammel (tudom, valahogy sose tudunk elszakadni egymástól :P de szeretem őket :P :D), Rickkel, és még másokkal is, akik neve itt most nem kerül felsorolásra, utólag is elnézést kérek érte. A délután folyamán végül négy óra tájékban beestem a nagyterembe, a Slayers Teammel együtt, majd alig egy óra múlva a PAF-hoz hasonlóan megkezdtük az összeszedelőzködést és a búcsúzkodást, hazafelé indultunk, Louise és Kovi felszerelkezve otakucuccokkal és a leendő karácsonyi ajándékokkal, míg jómagam a társasággal ismét eltöltött felejthetetlen pillanatokkal a tarsolyban. Szebb karácsonyi ajándékot nem is kívánhat egy otaku, mint a baráti társasággal eltöltött idő, valamint néhány manga vagy könyv ... Egy dologról viszont még mindig be kell számolnom, ami már a hazaúton esett meg velünk. A vonatra felülve, Kovival a conon készült képeket kezdtük el böngészni, amikor egy úriember leült hozzánk közeli helyére, majd miután kiderült, hogy ő a Pécsi Anime Fanclub egyik alapítója, nagyon megörültünk, és kedélyes beszélgetést folytattunk vele, melynek során azt hiszem, egy nagyon hasznos ismeretségre tettünk szert kicsiny klubunk számára, mely ismeretséget igyekszünk gyümölcsözővé tenni. Összefoglalásképpen újra azt tudnám megállapítani, amit most már szinte minden con esetén megtehetek, hogy a társaság miatt nagyon megéri eljárni conokra, de a programok már nem nyújtanak semmilyen újdonságot, főleg egy rutinos conlátogató számára. Kívánjuk, hogy ez egy kicsit változzon a jövőben, valamint hogy minél többet találkozhassunk eme őrült univerzumnak a rajongóival, melynek mi is részesei vagyunk!! Ezen kívül kívánunk minden animefannaka, otakunak és kockának nagyon boldog karácsonyt és sikerekben, valamint conokban gazdag új esztendőt!!

 2012. 04. 14-15. Tavaszi Mondocon, Budapest, Hungexpo

Ismételten egy kisregényt szeretnék elétek tárni conbeszámoló címszó alatt, hiszen a 2012-es évet is jó szokásunknak megfelelően Mondoconnal kezdtük :D Mindenekelőtt örülök, hogy szerény klubunkból ekkora létszámban tudtunk ellátogatni erre a rendezvényre, hiszen nem kevesebben, mint hatan vágtunk neki Dombóvárról a hosszú útnak, mely ezúttal kis nehezítést tartalmazott: vágányzár volt ugyanis, ezért már hajnali hat órára beszéltünk meg találkozót az állomásra, amelyet mindenki sikeresen abszolvált, majd másfél órás buszozással kezdtük meg Budapest felé való utazásunkat. Már előtte és az utazás közben is megkezdődött az elmaradhatatlan baromkodás, amelyet szerencsére a buszon ülők is elviseltek :D Főleg a szintén conra igyekvők :D Az utazás közben még néhány AMV rettenetben is szereplő nótát is elénekeltünk a vonaton :D Budapesten az állomáson rögtön Sark (már a hetedik DAKU-tag, aki a conra igyekezett :D) és haverja várt ránk, akikkel megvártuk még a SzAC néhány tagját, akiket végül ott hagytunk, részben Micchan nyaffogására, hiszen ő és Nati conújoncként már nagyon be volt sózva :D A metróról leszállva máris óriási tömegbe futottunk, akik szintén a conra igyekeztek. Kissé furcsa látvány fogadott minket conon, ugyanis az animekarácsonyhoz hasonlóan ismételten a K épület elé helyezték a beléptetőkapukat és óriási sor állt előtte, de szerencsére mivel mi már rendelkeztünk karszalaggal, így relatíve gyorsan bejutottunk, és rögtön kis társaságunk a szélrózsa minden irányába szétszéledt, ahogy arra számítani is lehetett. A délelőtt folyamán szokásomhoz híven az ismerősök keresését választottam első "programként". Ez részben sikeresen alakult, ugyanis meglepő módon a 25-ös pavilonban a várakozásomhoz képest kis tömeg volt, így lehetőségem volt rögtön bevásárolni, és már össze is futottam a kecskeméti szekcióval, akikkel könnyed beszélgetésbe elegyedtünk. Velük folytattam a körülnézést, majd a Trillianos árussal pult alól a hentai mangákat is szemügyre vehettük :P Koola elégedetlen volt a felhozatallal, és (aznap tőle hallottam először a következő megjegyzést) arra jutott, hogy ő többet nem jön Mondoconra. Ezen kijelentésén kissé megrökönyödtünk, nemcsak én, hanem a többi kecskeméti is. Rövid időre rá különváltunk, majd a többi ismerősömet próbáltam levadászni több-kevesebb sikerrel, főleg a SzAC-osokkal és a PAF-osokkal találkoztam, majd a szállás kapcsán volt egy kis megbeszélésünk. Utána a K épületben néztem körül, benéztem egy pillanatra a konzolterembe, ahol tudtam, hogy Zettoék ügyködtek ezerrel, hogy minden "kocka" megtalálhassa számítását. Fél 12-kor (még mindig szombat délelőtt járunk :D) az AMV-versenyre igyekeztünk Koviékkal, amivel nem igazán voltunk elégedettek, hiszen ismét kevés olyan AMV volt, ami igazán elnyerte volna tetszésünket. E programnak fél egy körül lett vége, utána egy kis ebédszünetet iktattam be, majd egy órakor már ismét a nagyszínpad környékén grasszáltam, ezúttal már néhány kaposvári ismerősömmel, akikkel végigácsorogtuk a kissé hosszúra nyúló cosplay craftmanship versenyt. 36 egyéni és 16 csapat volt a jelöltek között, melyek közül ismét volt, aki nem jött el, de így is bő másfél órás programnak bizonyult. Összességében elmondható, hogy minden versenyző kiváló cosplay-jel rukkolt elő, így nehéz volt dönteni, kire is adjuk voksunkat, természetesen azonban ismerőseinkre szavaztunk :P A verseny után ismét kihagytam a vetítést, melyen állítólag egy Ghibli-filmet adtak. Szokásomhoz híven ugyanis az ismerőseimmel töltöttem időmet, elsősorban Rickkel, majd a Slayers Teammel :P Utóbbiak kissé kiakadtak a szervezőkön, először a cosplayük ment tönkre és levágták a zenéjük végét, aztán a cosplay öltöző előtti felügyelő lány húzta fel őket az ajtócsapkodásával, amit még én se tudtam mire vélni (lévén jómagam is szem- és fültanúja voltam az eseménynek), végül pedig a szusisok se voltak valami kedvesek velük, így egy kisebb botrány volt kitörőben, hiszen Xel nem kímélte a hangszálait, és sírva üvöltött a szervezőkkel. Nem győztük vigasztalni, mellyel így mindenkinek a kedve elment a rendezvényről egy kicsit. Estefelé egy kicsit megnyugodott a társaság, Shen és Zsu hazamentek, a Team pedig elment átvedleni cosplayből normális ruhába, majd egy kis egyezkedés után úgy döntöttünk, hogy vasárnap kapunyitáskor találkozunk, hogy egy kis cosplay-igazgatás és próba következzen a fellépés előtt. Ezután már csak a többiek megtalálása jutott, mely kissé macerásnak bizonyult, hiszen Kovi kikísérte conújoncainkat a Délibe, míg mi Maikot és Louise-t vártuk, így végül fél nyolc körül sikerült lelépni a Hungexporól és az esti programot tervezgettük, melynek fő programpontja Maiko születésnapjának megünneplése volt. Ezen kívül főleg a Pécsi Anime Fanclub tagjaival futottunk össze a Gárdonyi Kollégiumban, de mi a SzAC-osok szobájában voltunk a legtöbbet egy-egy pohár itóka társaságában :D Éjfél körül nyugovóra tértünk, hiszen nekem korábban kellett kelnem a fellépés miatt. Emiatt én már reggel hétkor felkeltem, és már reggel oPallal konstatáltuk, hogy az éjjeli "duhajkodás" miatt lehet, hogy többet nem kell mennünk ebbe a kollégiumba szállást igényelni. Ezután a Forma1-et szerettük volna megnézni, de sajnos nem sikerült belőnünk a wi-fit, így nem tudtunk belenézni a Kínai Nagydíjba :( Tíz órára beértünk a Hungexpora, ahol csapattársaim már rám vártak, és rögtön magamra öltöttem cosplayemet, melynek valóban nagy sikere volt, ahogy Rick is megmondta előző nap :D Adélelőtt folyamán többen be is támadtak egy fénykép vagy egy free hug erejére, amit természetesen boldogan teljesítettem :P Majd ismételten elpróbáltuk a versenyre produkciónkat, és bíztunk egy jó szereplésben. Dél körül már a kulisszák mögött vártuk sorunkat, és hatodikként végre sor került performance-unkra, mely véleményem szerint nagyon jól sikerült. Ezt követően fotózásra kellett sietnünk, majd visszatértünk és a többi csapat fellépését figyeltük árgus szemekkel. Az utolsó csapat produkciója után egy kicsit keserű szájízzel mentünk ismételten fotózásra, ugyanis ez a csapat véleményünk szerint (és nemcsak a mienk szerint) koppintotta a BATár egyik tavalyi fellépését. A cosplay performance végeztével átvedlettünk, majd mindenki szétszéledt ismét, jómagam kissé megfáradva a 25-ös pavilonban, majd az udvaron leltem ismerősökre és kicsit kiültem a friss levegőre, ahol egy vicces free hug-gyűjtő akciónak lehettünk szem- és fültanúi :D Eközben összefutottam egyik kedves régi egyetemi ismerősömmel, akivel a délután hátralévő részében elbeszélgettem a régi szép időkről :D Időközben Patty megnyerte a Magic Dance kezdő DDR-versenyét, amihez itt is szívből gratulálunk! Négy óra körül a kaposvári klubtársak és a SzAC tagjai hazaindultak, Vica és jómagam pedig az Eurocosplay versenyre igyekeztünk. Ezen a versenyen csak öt versenyző szerepelt, melyek közül már kettőt előző nap a craftmanship kategóriában is megcsodálhattunk, így igazán csak a másik három versenyző nyújtott újdonságot. Szerencsére mindannyiuk rutinos cosplayes, ezért nem csalódtunk egyikőjükben sem igazán. Ez a program már csúszással került megrendezésre, ezért ezután már nem sok mindenre jutott időm, a hátralévő időben már csak a Slayers Teammel és barátaival ment a hülyeség :P Szép kivonuló nótát és free hugokat kaptam tőlük búcsúzásképpen :P Már a hazaúton megkezdtük a con összegzését, melyet most röviden itt is ismertetek, bár a többiek véleményét nem tudom megírni helyettünk, ezért csak saját tapasztalataimat osztom meg olvasóinkkal. Mindenekelőtt leszögezem, hogy számomra nem volt ez egy rossz con, bár bizonyos dolgokról muszáj negatívumként beszámolni. Először is a konzolos szekciót bezsúfolták a K épület második emeletére, amit nem tartok feltétlenül szerencsés döntésnek, hiszen azért a játékok szerelmeseinek a korábbi conokon az egyes fogadócsarnokban jóval nagyobb terük volt, bár ez köszönhető véleményem szerint annak is, hogy a Holdfénycon és a PlayIT sok támogatót elvitt erről a rendezvényről. Aztán meg kell említenünk a kecskeméti kollégák zokszavát, mely szerint kevesebb a változatosság a pultokon, de szerintem ez annak az eredménye, hogy az árusok is csak abból dolgoznak, amiből tudnak, vagyis ők sem tudnak jelenleg akkora újdonságokkal szolgálni minden egyes conon. Harmadszor a Slayers Team kálváriájáról is szót kell ejtenünk, amely a cosplay.hu egyik blogján már a botrány kirobbanását is megkockáztatja. Végül, de nem utolsósorban pedig a cosplay performance verseny eredményéről muszáj itt még szót ejtenem, hiszen olyan csapat tudott nyerni, aki egyértelműen másolta másnak a produkcióját. Nem tudom, hogy ezt a BATár tudja-e, vagy csak szimplán nem érdekli őket, hiszen ők most is több kategóriában nyerni tudtak, ami teljesen megérdemelt volt, tegyük hozzá. Sajnos mi még csak jelölést se kaptunk, amit mindenképpen furcsállottunk, ellenben meglepett minket az, hogy egy olyan performance-szal, ami egy nem japán sorozatot adott elő, be tudott valaki kerülni a jelöltek közé. E negatívumok ellenére én jól éreztem magam, bár sokan ellenérzésekkel búcsúztak el ettől a contól. Remélem azért ez nem fog a Mondoconok látogatottságának rovására menni, és a nyári rendezvényre ismét sokan kilátogatnak majd, mint azt tették most az elmúlt két napban! Találkozzunk a következő conon!!

 2012. 06. 23. Minicon, Tamási, Művelődési Központ

A mai miniconra facebookon kaptunk meghívást, részben személyesen is a helyi klub vezetőjétől, melyet nem győzünk megköszönni ezúton is. Az információ kiszivárgásától kezdve persze rögtön agyalni kezdtünk, hogy hányan is tudnánk elmenni szerény klubunkból meglátogatni ezt a rendezvényt, végül öten jutottunk el Tamásiba, a minicon színhelyére. Reggel Koviéknál volt gyülekező fél kilenckor, ahonnan végül csak kilenc óra után tudtunk elindulni, ugyanis főnökasszonyunk bemosakodására kellett várnunk, így időközben a pécsiek is beérkeztek Dombóvárra, így "konvojszerűen" indultunk el, de Kocsolánál megfordult a sorrend, a pécsiek megelőztek minket, ugyanis jelenleg egyetlen aktív vidéki tagunkat vettük fel, akinek szintén köszönjük, hogy egész napját a miniconra, az azt követő meetre és persze ránk tudta áldozni. P-chan végül kihagyta a rendezvényt, eredetileg pedig úgy volt, hogy ő is jön, de "helyette" végül Louise és Zsani jött, így azért tele lett Koviék autója. Zsani felvételekor pár poént nem bírtunk kihagyni, mint például: "meg kellett állnunk felvenni egy jó stopos csajt, aki véletlenül ugyanoda megy, ahova mi." :D Érdekes és némileg röhejes módon annak ellenére, hogy a pécsiek megelőztek minket, mégis mi értünk előbb oda a minicon helyszínére, mert ők kissé továbbhajtottak :D Addig mi felmértük a terepet, és megismerkedtünk a szervezőkkel, valamint megállapítottuk, hogy a tamási Művelődési Központ nem egy nagy helyszín, de erre az alkalomra tökéletesnek bizonyult. A pécsiek beérkezése után nagyjából kialakult az a körülbelül negyven fős látogatólétszám, ami a szervezők elvárásait némileg felülmúlta, bár szépséghibaként felróhatjuk, hogy a három klub képviselői tették ki a látogatók kétharmadát. (Körülbelül tíz helyi, MAKSZ-os szervező, 11 PAF-os, és öt DAKU-tag volt jelen ...) A program tényleg minimálisnak volt mondható, ezt úgy értem, hogy kis helyre kevés programot szerveztek, de ennek nyilván az új kezdeményezés, a helyszín és az időintervallum, amelyben a minicon zajlott, is közrejátszott. Tehát volt rajzverseny, melyen emlékeim szerint nyolc fő vett részt, és kis csapatunkból a három hölgy is próbálkozott több-kevesebb sikerrel egy kiváló rajz elkészítésével, közülük is Louise volt a legsikeresebb, hiszen ő lett a harmadik. Eredményének ezúton is gratulálunk!! Ezen kívül AMV-vetítés, négy igen rövid előadás volt terítéken, valamint főleg a Yugi-oh kártyajátékot és a szerepjátékokat volt hivatott reklámozni ez a rendezvény. A pécsiek rendkívüli felkészültségről és leleményességről téve tanúbizonyságot, elhozták magukkal a táncszőnyegüket, amivel egy új programpontot teremtettek, és igen sikeresnek bizonyult. A hangulatról annyit, hogy véleményem szerint a többség igen jól érezte magát, az előadások szintén jól sikerültek, bár kicsit rövidek voltak, és számomra nem mindig nyújtottak újdonságot, de egy laikus számára hasznos információkat tartalmaztak. A szervezők közvetlenek, kedvesek, segítőkészek voltak, ezért mi is szívesen segítettünk nekik bármilyen ügyben, valamint kellemes hangulatú beszélgetéseket folytattunk velük. Sajnos hamar eltelt az erre a rendezvényre szánt idő, így három óra körül hazafelé indultunk, hogy fél négy körül megkezdhessük a ma délutánra tervezett meetünket. Könnyes búcsút vettünk mind a szervezőktől, mind a pécsi kollégáktól, akikkel részben beszéltünk a 30-án esedékes grillpartyjukról. Szerencsénkre Zsani visszatértünk velünk meetünkre, amelyről viszont a beszámolót már a Meetek menüpont alatt olvashatjátok. Egy gondolat még; a szervezők őszre is terveznek egy hasonló rendezvényt, amelyre már most szeretettel várnak mindenkit!

 2012. 08. 18. Cosplayer Expo, Budapest, Millenáris Teátrum

Különféle okoknál fogva erre a conra egyedül indultam el itthonról reggel a Somogy InterCityvel, ami különösebben nem lepett, inkább deja vuként hatott, hiszen tavaly ilyenkor a nyári Holdfényconra szintén egyedül mentem szerény klubunktól. Odaérkezésemkor a Déli-pályaudvaron összefutottam Yuriko-chanékkal, akik szintén erre a rendezvényre igyekeztek. Rövid sétával közelítettem meg a helyszínt, ahol két sor is fogadott, mivel nem tudtam melyikbe is kell beállnom, így spontán választottam egyet :D alig öt perc múlva megjelent kedves barátom, Rick, akivel folytattuk a sorbanállást :D (ami neki az első volt a conok történetében, így egy történelmi pillanatnak lehettem szemtanúja :D) Közben szállingóztak az ismerősök, többek között Bálint, Csepi, CorsairS, valamint Cooper. A felsorolt úriemberek természetesen cosplayfotós minőségükben voltak jelen, mint mindig. A bejutásról még kell ejtenem egy pár szót, itt felmerült egy kis probléma, hiszen kiderült, hogy rossz sorba álltam be, mert az elővételesek helye a másik oldalon lett volna, de ezt azért véleményem szerint nem ártott volna jelezni a szervezőknek, de ez tényleg csak szőrszálhasogatás. Egy gyors megjegyzés még a helyszínről és a con elnevezéséről; a helyszín egy kicsit kicsinek tűnt, de aztán még a cosplayversenyek alatt sem telt meg teljesen, ettől függetlenül jó választásnak bizonyult a szervezők részéről, hiszen sokan nosztalgiával is tekinthettek az első magyarországi con helyszínére. A névről; ugyan többször is elhangzott, hogy ez nem Holdfényteam szervezésű con, ezért nem kapott Holdfénycon elnevezést, de szerintem sokat elárul, hogy például a programfüzeten is szerepelt a Holdfényteam neve, mint szervező ... No, de röviden erről ennyit, folytassuk az élménybeszámolót. Bejutásom után rögtön sikeresen levásároltam a Fumaxosoknál a jegy mellé járó kupont. (Ahogy terveztem is; az Assassins Creed negyedik kötetét zsákoltam be képzeletbeli kosaramba.) Apropó jegy, illetve karszalag: mindkettőn feltűnő volt a sok narancssárga színárnyalat, amit természetesen hülye fejemmel nem bírtam megállni, hogy ne poénkodjak el, ezúttal arra utaltam, hogy a szervezők biztosan a második kerületi pártirodából kaptak dolgokat :D A bevásárlás után folytattam Rickkel megkezdett eszmecserémet, aki Lyraevivel tért vissza, ő pedig Eurocosplay-en indult. Végül így hárman kimentünk a kissé fullasztó levegőjűnek bizonyuló Teátrumból, és a parkot céloztuk meg, ahol Rick néhány képet csinált kedveséről. A photoshoot után ők benn is folytatták a képgyártást, jómagam ekkor már a Slayers Teammel foglalkoztam, akik ezúttal Victory of Evil néven futottak a cosplayverseny performance kategóriájában. Természetesen jó adag ökörködéssel és beszélgetéssel egykötve zajlott a délelőtt folyamán a próbájuk, amit több járókelő is megbámult, elvégre a Black Rock Shooteres cosplayeik elég látványosra sikerültek. Jó hangulatban töltöttünk így pár órát, és eközben átmentem a Slayers Team staff supporterébe, hiszen lassan az én zsebeim voltak tele az ő cuccaikkal, plusz egyik fellépőjüknek segítettem a "szárnyait" lecipelni a másodikról. Délután kettőig szépen elszórakoztuk az időt, majd igyekeztünk, nehogy lemaradjunk a cosplayversenyről, ami - mint már írtam is egyszer - minden ilyen jellegű rendezvény sava-borsa. Különösen ezen a rendezvényen, amin e program kiemelt szerepet kapott, és ennek a conlátogatók nagy része meg is felelt, mármint hogy igen sokan cosplayben jöttek el, jómagam inkább nem vállaltam be ebben a hőségben a tavaszi Mondoconon már bevált pedomedve cosplayemet, bár tuti nagy sikere lett volna most is :P A cosplayversenyre ezúttal igazán illusztris vendégeket sikerült meghívniuk a szervezőknek, ez külön gratulációt igényel. (név szerint: Calssara és Lumis Németországból, Shinju Romániából {ő már rutinos magyar conlátogatónak számít} és végül, de nem utolsósorban Shookie Norvégiából) Miattuk a konferálóknak két nyelven kellett mindent közölni, amit jól megoldottak szerencsére, sőt külön dicséret illeti őket is, hiszen abszolút feldobták a hangulatot, bár kétségtelen, hogy amit félre lehetett, azt mi, a közönség félre is értettünk, és válogatott hülyeségekkel borzoltuk a kedélyeket :D A craftmanship kategóriában relatíve sokan vettek részt, bár sajnos nem feltétlenül csak a legjobbak kerültek színpadra ... A performance-on csak öt csapat mérette meg tudását, a Slayers Teamesek fellépését sikeresen rögzítettem számukra. Az öt csapat egyébként elég ambivalens érzéseket hagyott bennem, ugyanis (kövezzetek meg nyugodtan) véleményem szerint egyik sem volt kiemelkedően jó, szóval nem lehetett könnyű dolga a külföldi tagokból (is) álló zsűrinek. Az Eurocosplay-verseny előtt még sor került egy szintén különleges produkcióra, melyet többen láthattak a Csillag születik című tehetségkutató műsorban, ők a TwistAirs nevű formáció, mely tulajdonképpen Mortal Kombatot cosplayelő harcművésztársaság, és mindenkit elkápráztattak rövid kis műsorukkal, szerencsémre egy pár szót sikerült váltanom egyik tagjukkal, amiben én is csak csodálatomat tudtam kifejezni. Az Eurocosplay-verseny kicsit csalódás volt, ugyanis lemondások miatt mindösszesen ketten vettek részt rajta; egyikük Lyraevi volt, aki ugyanazzal a cosplay-jel indult, mint a tavaszi Mondoconon, ami kissé meglepetés volt számomra, de egyébként egy kedves, közvetlen lányt ismertem meg személyében, másikuk pedig a szintén már rendkívül rutinosnak mondható Okkido, aki ezúttal is igen magas színvonalú cosplayt prezentált a zsűrinek. A cosplay-versenyek amúgy nagyon jó hangulatban teltek el, főleg amikor a takarítósrác volt a színpadon :D Egy dolog zavart mindössze, hogy nem értettük sokan, minek kellett a versenyt megszakítani Activityvel ... bár azok is kellően viccesek voltak azért :D A versenyek után már nem sok időm maradt (nem, nem az életemből :D), hanem a rendezvény végéig, így a maradék időben néhány ismerőst próbáltam betámadni; Rickkel folytattuk is egész napos eszmecserénket, melybe Lyraevi is becsatlakozott, ekkor már civilben. Plusz sikerült újra pár szót váltanom Csepivel és CorsairS-szel, utóbbi megsúgta nekem, hogy erősen gondolkodik rajta, hogy abbahagyja a cosplayfotózást conokon. Hét óra tájékban megkezdtem az ismerősöktől való elköszönést, illetve Yuriko-channal egyezettem, hogy ugyanazzal az InterCityvel megyünk haza, így a hazaútra biztosítva volt a con kitárgyalásának lehetősége. Most pedig néhány összefoglaló gondolat még erről a rendezvényről; dicséret illeti a szervezőket szinte mindenért, tényleg csak nagyítóval lehetett találni esetleg hibát. Próbáltak színes, bőséges és változatos programot biztosítani az érdeklődőknek. A késő esti programról (lásd koncert, bál) ugyan lemaradtam, de bízom benne, hogy az is fergetegesre sikeredett. A látogatói létszám mondjuk nem volt nagy, de nem is baj, hiszen kinn és benn is egyaránt nagyon meleg volt. Szerencsére azokkal, akikkel szerettem volna, részt vettek ezen a rendezvényen, így azért az élmény is garantált volt. Összességében véve tehát elmondhatom, hogy ugyan nem volt kiemelkedően jó ez a con, de hatalmas piros pont jár a szervezőknek, és bízzunk hasonlóan magas színvonalú rendezvényekben.

 2012. 10. 13-14. Őszi Mondocon, Budapest, Hungexpo

Újabb kisregény következik, hiszen nyakunkon volt az őszi betevőnk, vagyis egy újabb kétnapos animés rendezvény. Erre hosszas szervezés és egyeztetés után végülis összesen kilencen indultunk el reggel Dombóvárról, akik közül hárman conújoncok voltak. Az odaúton természetesen a jól megszokott ébresztő ökörködés, valamint a legfrissebb Mondo olvasása zajlott szerény személyem jóvoltából. Odaérkezésünkkor Petra várt minket az állomáson, így rögtön indulhattunk is a con helyszínére, pontosabban csak a csapat egy része, ugyanis néhányan úgy döntöttek, hogy a nagy pakkukat inkább leteszik a szállásunkon, így ők később csatlakoztak hozzánk, de legalább így megúszták az óriási sorbanállást :D Természetesen jómagam már a bejáratnál kedves ismerősökbe futottam bele, először a SzAC-ból Kockával (elnézést Peti :D), illetve hölgykoszorújával, így rögtön begyűjthettem pár free hugot :P A kapukat a tavaszi rendezvényhez hasonlóan ismét a K épület előtt állították fel, így ott állt egy szép hosszú sor, amelynél először meg kellett fejtenünk, hova ne álljunk be, hiszen nekünk már megvolt a karszalagunk :D de előtte még Mimi-channal és néhány barátjába botlottam bele, így bizonyítottam Nicchannak, hogy conon se tudok megtenni úgy pár lépést, hogy ne találkozzak ismerőssel :D A sorban a KAMI két oszlopos tagjával volt alkalmam beszélgetni, akik viszont még jegyet vásároltak, így volt időnk kitárgyalni, hogy a szervezőség felkarolta a már korábban általuk felvetett ötletet, mely szerint legyen egyfajta ismerkedős est otakuknak. A sorbanállás leküzdése közben természetesen újabb kedves kollégákkal találkozhattam, így például a Békés megyei Anime Társaság képviselőivel, akik között volt egy Dokuro-chan cosplayer, akit sajnos nem sikerült rávenni, hogy elénekeljük együtt az anime openingjét :D Aztán a sorban betámadtak a SzAC később érkező tagjai, akikkel nagyon örültünk egymásnak. A bejutás után a délelőtt folyamán folytattam az ismerősök levadászását, illetve nagy szerencsémre még a délelőtt során sikerült odajutnom a standokhoz a 25-ös pavilonban, így gyorsan meg is szabadítottam magam egy kisebb összegtől :D Természetesen az ismerős árusokkal a már jól megszokott parolázás és beszélgetés is megtörtént, valamint a Mondo főszerkesztőjével, Luggerianoval is váltottunk néhány szót a Mondo standjánál, de rá még vissza fogok térni. Igazából a délelőtt folyamán még nagyjából körülnéztem, hogy milyen lehetőségeink vannak, és mely program pontosan hol is lesz, ugyanis ezúttal a konzolos részleg és a kultúrkorner más épületben került elhelyezésre, ezért hasznos volt az a pár kilométer, amit az első pár órában abszolváltam :D Déltől viszont nem volt megállás, folyamatosan valamilyen programon voltunk Nicchannal, aki a szombati nap folyamán legtöbbet velem volt, így nem maradt le a délben kezdődő AMV-versenyről, amelyről azt kell megjegyeznem, hogy nagyon jól sikerült, Kovit idézve: néhány már az Akrossconos AMV-k szintjét is elérte. Itt viszont egy negatívumot muszáj megemlítenem, amely már régóta zavar kissé; egyszerűen nem értem, miért nem lehet az összes AMV-t egy időpontban levetíteni, miért kell az első három helyezettet az eredményhirdetésre rakni, hiszen sokan addig nem tudnak ott maradni, gondolok itt elsősorban az egy napra érkező látogatókra. Az AMV-verseny után következett a külföldi conok bemutatkozása, amelyre oPallal együtt rendkívül kíváncsiak voltunk; nyilvánvaló módon elsősorban a hazánkhoz közel eső országok rendezvényeiről volt szó. Elsőként a cseh Animefest mutatkozhatott be, amelyet azonban sajnos csak Yuriko előadásában hallhattunk, mert a főszervezőjük nem tudott eljönni Mondoconra :( Másodikként a bolgár Aniventure következett, amely első ránézésre nem tűnt egy sok látogatót vonzó rendezvénynek, de mindenképpen érdekes lehet. Végül, de nem utolsósorban a sógorok conja, vagyis az osztrák Aninite jött a sorban, amely relatíve aktuális volt, hiszen augusztusban rendezték. Főszervezőjük egy végtelenül jó kedélyű, mosolygós kínai származású, de osztrák fiatalember, Chang, aki egy rendkívül érdekfeszítő, videókkal jól megspékelt előadásban mutatta be conjukat. E program után az oly várt cosplay verseny craftmanship kategóriája következett, amelyen most véleményem szerint elég színvonalas produkciók születtek, és relatíve sok volt az original cosplay, amelyek szintén ötletesek voltak. A versenynek már háromnegyed három körül vége szakadt, így volt még körülbelül egy órám az Íjászok manga projektről szóló előadásnak, addig a szokásos mászkálás, illetve ismerősökkel való beszélgetés volt, majd négy órakor már a Kultúrkornerben ültünk Nicchannal az előadásra várva. Alapvetően tetszett az előadás, a három illetékes mondta el a készülő projektről a tudnivalókat. Mit tudhatott meg a kicsi, de lelkes közönség erről az általunk csak hangaként aposztrofált kezdeményezésről? Két hölgy rajzolja, valamint a buddhista főiskola egyik tanára írja a szöveget hozzá. Alapvetően japános jellegű grafikát kell elképzelni a rajzolását tekintve. A történetéről pár gondolatot: alternatív magyar történelmet kíván megjeleníteni, amelyben a kapitalizmus és a feudalizmus legrosszabb verziói vannak jelen. Kicsit zavaros volt számomra a további történet, de megpróbálom összefoglalni. Ha jól értettem, akkor három frakció jelenik meg a műben, a sámánok, az íjászok és a "cégek". A sámánok és az íjászok tulajdonképpen harmóniában élnek a természettel, előbbiek egyfajta törzsszövetséget alkotnak, államot az államban. Az íjászok pedig a "cégeket" képviselik, akik a sámánokkal állnak konfliktusban. Az íjászok hét faluban élnek, de modern törzsekként kell őket elképzelni. A koncepció eddig nagyon tetszett, de most néhány negatívumról szeretnék beszámolni. A három főszereplőre ugyanis kis túlzással rá lehetne húzni a Narutoban levő hármas tulajdonságait, vagyis a Naruto-Sasuke-Sakura szentháromság tulajdonságai megtalálhatóak az Íjászok három főszereplőjében. Bár nagyon nem kellett volna meglepődnöm, hiszen a szövegíró említette, hogy nagy Naruto-fan, ennek ellenére sok helyen éreztem azt, hogy sok ötlet onnan származik. Az előadás végén sajnos nem tudtam ellenvetéseimet megosztani a szerzőkkel, ugyanis öt órától jött a klubvezetői megbeszélés, amelyen mindenképpen szerettem volna részt venni. Összesen végül hét klubot próbáltunk képviselni az ország legkülönbözőbb helyeiről, plusz Ayla a nagyváradit, így határontúli összefogásról is beszélhetünk. A megbeszélésen az alábbi témákról egyeztettünk; gyakorlatilag eldöntöttük, hogy mindenkinek a Mondocon a legszimpatikusabb rendezvény, ezért itt van lehetőségünk arra, hogy összeüljünk és ötleteljünk e szubkultúra jövőjéről. Volt szó többek között arról, hogy legalább az egymáshoz közel eső klubok látogassák egymás rendezvényeit, ezzel is okulva és tapasztalatot szerezve azt felhasználjuk a saját klubunknál. A harmadik ötlet és egyben talán az egyik legfontosabb, amelyet a Szolnoki Anime Klub vezetője vetett fel, hogy legyen egy, a klubokról szóló webújság, amelyet akár terjeszthetnénk a conokon is. A negyedik ezzel részben összefügg; arra gondoltuk, hogy jó lenne a klubrovatot újraindítani a Mondoban, amelynek érdekében a klubvezetői megbeszélés után el is mentünk Luggerianóhoz, és megkérdeztük, mit lehetne tenni ennek érdekében, szerencsénkre rugalmas választ kaptunk, így akár már a decemberi számban kaphatunk helyet, amelyet szerencsénkre relatíve könnyen ki tudunk tölteni, mert több rendezvény is lesz a leadási határidőig. Felmerült ismételten a vidéki conok lehetősége, illetve azok támogatása, de beláttuk, hogy ennek valószínűsége igen csak kicsi, ezért nem is firtattuk hosszan e kérdést. Utolsó előtti pontként a conlátogatási stratégiákról és kedvezmények kicsikarásának lehetőségeiről beszélgettünk, amelynél szintén felmerült több dolog, de ez igazából nem rajtunk múlik. Végül pedig oPal ötletéről, tervéről esett szó, mely a közeli külföldi conokra való eljutásról szólt, mint például a Yoshicon, az Aninite vagy a pozsonyi con. Ez utóbbiról szerintem még biztosan fogunk beszélni, mert többeknek is megmozgatta a fantáziáját. Körülbelül ennyit a klubvezetői meetről, gyakorlatilag ezzel el is ment jól az idő, de hát jó társaságban ugye ... Este hétre járt a vekker, így lassan oszlásnak indult a brigád, hogy kicsit morbid legyek :D abszolút sikeresnek mondhatjuk a meetet, kár, hogy néhányan kihagyták, akik szintén ott voltak conon, de valamiért nem találtak oda ... Egy érdekes eseménynek lehettünk még szemtanúi a sötétben, pontosan nem tudom megfogalmazni, de a lényeg az, hogy a srác két láncon levő égő valamivel csinált különféle trükköket, amely a kis közönségnek rendkívül tetszett, és nagyon ügyes volt a srác. A fennmaradó időben a társaság kettészakadt; jómagam fáradt lévén még Zettonak és Coopernak meséltem a klubvezetői meet tanulságait, aztán Nicchannal kicsit kinn pihentük ki az első nap fáradalmait, miközben nagy hanggal hallhattuk a nagyszínpad felől kiszűrődő zenét. Fél kilenc körül végül elindultunk a szállásra, pontosabban először a Tescoba (ez a reklám helye :D), ahol bevásároltunk egyrészt estére, másrészt már másnapra is. Mielőtt elfelejteném, a DAKU-ból conozók közül hárman hazamentek még szombat este, köztük két cosplayezőnk is, hiszen Kata és Natichi is hazament, bár utóbbi szívesen maradt volna még :P Nicchan pedig nővéréékhez ment, így öten mentünk a már emlegetett helyekre. Az esti program egyszerűen alakult ... volna, ha nem lett volna olyan nehéz a két borosüveget kibontani, ami külön poén tárgya volt, de szerencsénkre duplán kaptunk segítséget. Külön köszönet érte a SzAC-osoknak, valamint Gerynek a PAF-ból. Szolid ivászat után Kovi és jómagam is fáradt lévén egy kis Mahou Sensei Negima nézése után lefeküdtünk aludni, de előtte még a SzAC-sok már a szombaton is nagyon sokszor hallott Gangnam Style-ra bejőve jöttek táncolni hozzánk, csak mi visszaküldtük őket a második emeletre. Utána egy jó alvás következett, így fél nyolckor viszonylag kipihenten sikerült ébrednem, amit segített a jéghideg vízben való fürdés, ugyanis megint nem volt meleg víz a kollégiumban. Nyolc órakor már Kovi laptopján próbáltam jó streamet keresni, hogy nézhessük a Forma1 Koreai Nagydíját, sajnos nem sikerült :( de legalább a szöveges közvetítést tudtuk figyelni, közben pedig kiírtam a facebookra a klubvezetői meet összefoglalóját. A Forma1 végeztével összepakoltunk, majd elhagytuk a szállást, a SzAC-osokkal együtt, akik eléggé viccesen néztek ki, mert nagyon kialvatlanok voltak. Tíz óra után nem sokkal már a con területén voltunk, ahol délig a többség a DDR felé vették az irányt, míg jómagam ismét a mászkálás és az ismerősökkel való beszélgetést választottam, majd délben a cosplay verseny performanc kategóriája felé vettem az irányt, ahol minden DAKU-s gyülekezett, még Sarkadi is, aki ezúttal csak vasárnap tette tiszteletét conon. A cosplay performance-okról néhány gondolatot, sajnos jóval gyengébbek voltak, mint előző nap a craftmanship kategóriában indulók. Személyes meglátásom szerint csak öt csapat volt talán értékelhető, az egyéni versenyzők nem alkottak igazán maradandót, e véleményemet alátámasztotta szerencsére zsűritag haverom, Rick is, akivel a délután folyamán még volt egy kellemes beszélgetésem, köszönet érte. Mivel a koncertig még elég sok időnk volt, így ismételten a mászkálás jutott osztályrészemül, és elhagytam oldalbordámat, Nicchant is, így egyedül voltam, és talán először életemben, egy picit unatkoztam conon, de azért mindig volt kivel beszélgetnem szerencsémre, például CorsairS-szel vagy Bálinttal, és egy kis hülyéskedés erejére Mollyékkal is táncoltuk a Gangnam Style-t (ezt a számot legalább tízszer hallhattam a két nap alatt) egy kép erejére, közben megköszöntöttük Nórit, aki a conon ünnepelte születésnapját, ezúton is gratulálok neki. Három óra körül végre megtaláltam Maikot és Nicchant, így már kicsit gyorsabban telt az az egy óra várakozás, amit a koncertig kellett kivárni. A vasárnapi nap fő produkciója ugyanis egyértelműen a Keisho Ohno samiszenművész által bemutatott koncert volt, amelyen azért körülbelül 7-800-an tuti benn voltak, és igen különleges, fantasztikus élményt adott a közönségnek. A művész nagy odaadással adta át magát a koncert hangulatának, és óriási bulit varázsolt. Hangzásvilága rendkívül különleges volt, viszont a James Bond filmzenéjének, vagy a Deep Purple Smoke in the Water című számának az eljátszása egyszerűen elképesztő volt. Egy dolgot sajnáltam a koncert után, hogy mindössze csak egy órás volt a ráadással együtt. A koncert után viszont már nem sok program maradt, ami érdekelte volna a társaságot, így Rickkel összefutva rögtön referáltam neki egy rövid koncertbeszámolót, majd néhány szót váltva a 25-ösbe igyekeztünk, ahova a DAKU befészkelte magát, a PAF-sok mellé a DDR-hez :D Hat óra után lassan megindultunk kifelé, elköszöntünk a PAF-osoktól, majd Nicchannal hosszas búcsút vettünk egymástól, miközben a többiek már elindultak, otthagyva engem. A vonat indulása előtt még a többség vacsorát vásárolt magának, majd kényelmesen elhelyezkedve a vonaton hazafelé a conról interjúvoltam a brigádot. A rutinosabb versenyzők természetesen nem dicsérték a programokat, pozitívumként előkerült, hogy nem volt nagy késés az egyes programok között, viszont a változatosságra volt némi panasz, de már régóta emlegetjük, hogy nem igazán a programok miatt járunk conra. A legfőbb pozitívum számunkra a sikeres klubvezetői meet volt. A conújoncaink közül Kristófot tudtam megkérdezni, ő se annyira a programokra volt kíváncsi, de nagyon élvezte a rendezvényt, és szeretne máskor is jönni, amit meg tudunk érteni :D A saját vélemény már részben szerepelt a korábbiakban, így külön nem szeretném leírni, bízom a klubvezetői meeten elhangzottak megvalósulásában, valamint hogy máskor is így össze tudunk ülni. Végezetül pedig álljon itt annyi, hogy opp, opp, Oppan Gangnam Style!! :D

 2012. 10. 20. Minicon, Tamási, Művelődési Központ

A nyár után ismét megrendezésre került a M.A.K.Sz. által szervezett minicon, amelyre ezúttal is sok látogatót vártak. Nézzük, mi történt a mai napon, pontosabban először a szervezésről néhány gondolatot. Hatalmas piros pont jár ismét a kedves kollégáknak, amiért ilyen színvonalas rendezvényt sikerült összehozniuk. Rendkívül jó volt a marketing része a dolognak, értem ezalatt mind az interneten, mind a nyomtatott sajtóban, mind az egyéb médiában megjelenő reklámokat. Utóbbi kategóriába sorolnám például a tamási rádióban elhangzott bő húsz perces interjút, amelynek tartalmát azt hiszem bármely klub megirigyelte volna. Röviden ennyit a szervezésről, a programok tekintetében is igyekeztek a szervezők elkényeztetni a látogatókat. Szokásostól eltérően legközelebbi klubként mi késtünk el a megnyitóról, de így legalább külön üdvözlést kaptunk :D Természetesen a megnyitóban elhangzottak a legfontosabb információk a programokról, majd megkezdődött a terep felmérése, mely számunkra már részben ismerős volt. A mostani rendezvényre egyébként most eggyel több taggal képviseltettük magunkat, hiszen most Kristóf is eljött velünk, így kis dilemmába kerültünk, de szerencsénkre Nicchan vállalta, hogy - kocsolai lévén - busszal közelíti meg a helyszínt. A délelőtt folyamán mindenki próbálta megtalálni a magának kedves elfoglaltságot. Volt minden, mi szem-szájnak ingere, DDR, Yugi-oh kártyajáték, többféle szerepjáték (ezek közül délelőtt a M.A.G.U.S. szerepjátékból volt bemutató), AMV-vetítés, újdonságként teaház, valamint a rajzverseny is ekkor kezdődött. Az ismerősök közül a szekszárdiakat képviselte Rami, Arisa, Darren, Kocka és Gábor, Pécsről is hatan érkeztek, akárcsak tőlünk, jóval több szervező volt, mint múltkor, valamint néhány külsőst is láthattunk, az összlétszám szerintem valahol ötven és hetven közé tehető. Jómagam a délelőtt folyamán egy kicsit körülnéztem, illetve beszélgettem és megfigyeltem az egyik szerepjátékot, a többiek a szélrózsa minden irányába szétszóródtak, pontosabban hárman a rajzversenyt célozták be, míg Maiko és Kovi a DDR-t nyüstölték. Fél tizenkettőkor következett a kulturális előadás, amit eredetileg mi is tarthattunk volna, de mi nem tudtuk ezt vállalni, így helyettünk Rami ugrott be, aki igen átfogó jelleggel próbált beszélni a japán kultúráról, illetve hagyományokról, szerencsére elég sok aspektusát meg tudta említeni ennek a számunkra kitüntetett figyelemmel követett kultúrának a helyzetéről. Az előadás után elvileg cosplayer bemutató következett ... volna, egyetlen szépséghiba, hogy nem volt senki cosplayben, így jobb híján a főszervező öltött magára egy, a Prototype nevű számítógépes játékban főszereplő karakter jelmezéből. Egy órakor a helyi aikido klub tartott bemutatót, amely igen érdekesre sikeredett, és a jelenlévők többségének figyelmét is lekötötte. Utána kettőtől új, nem bejelentett programként kincskeresés indult, amelyen háromfős csapatok indulhattak, összesen végül négy csapat vett részt ezen a megmérettetésen, melyek közül végül is a mi házi csapatunk vitte el a pálmát, Louise, Nicchan és Kristóf összetételben, ugyanis a brigád másik három jómadara éppen a DDR-ben volt, bár őszintén megvallva némi irigységgel vegyes örömmel fogadtam a mi csapatunk győzelmét, de ezúton is gratulálunk győztes kincskeresőinknek. A győztesek némi csokipénzzel :D és tamási fürdőjegyekkel gazdagodtak. Fél háromtól kezdődött a Yugi-oh verseny, amely kissé sikertelen volt, ugyanis túl kevés versenyző gyűlt össze, ennek ellenére sikerült lebonyolítani a versenyt. Egy órával később zajlott le a már említett aikido klub másik bemutatója, amelyen igen illusztris tagok mutatták be grapplingtudományukat. E programpont után már nem sok volt hátra a rendezvényből, az eredményhirdetés következett négy órától. A rajzversenyt most is ugyanaz a srác nyerte, aki a nyári miniconon is, és ismét egy Sonicot ábrázoló rajzával, a mieinktől Lousie ezúttal is a harmadik helyet szerezte meg, eredményének ezúton is gratulálunk. A kincskeresés eredményét pedig már ismertettem. Öt óra körül már csak a könnyes búcsú volt hátra, a pécsiek már jóval korábban hazamentek, mert oPalnak emlékeim szerint dolgozni kellett mennie. Nicchan a távolsági buszra igyekezett, mi pedig a kocsiba pattanás előtt még elbúcsúztunk a szervezőktől és a többi ismerőstől, megbeszélve, hogy mindenképpen szükséges lesz beszámolóra, amely a decemberi Mondo egyik cikke lehetne. Összességében véve színvonalas rendezvényen vagyunk túl, bár az összlétszám nem érte el a szervezők által vártat, viszont alapjában véve jól sikerült, változatos programokat kínáló rendezvényen vagyunk túl. Bízzunk benne, hogy máskor is lesz még alkalmunk hasonló rendezvényre ellátogatnunk, akár ide Tamásiba, akár máshova!

 2012. 12. 08. Animekarácsony, Budapest, Millenáris, "B" csarnok

Az idei év utolsó nagy rendezvényéről szeretnék a kedves olvasóknak beszámolni. Szerény klubunkból Dombóvárról négyen vágtunk neki az útnak, mely már az induláskor érdekesen kezdődött. Az állomásra való megérkezésemkor Natichi és Nicchan már ott tartózkodott, bár kis szépséghiba, hogy utóbbi Tamásiba igyekezett, a később megérkező Maikoval együtt, az ottani klub által szervezett szerepjátékos meetre. Rendkívül rossz időjárási körülmények közepette indultunk el, hiszen nagy szél és hóátfúvások mellett szálltunk fel a vonatra. A négy bátor ember közül Dani conszűzként jött el velünk, így ő is gyarapította azon tagjaink számát, akik eljutottak egy nagyobb animés rendezvényre. A vonaton előkerültek a magunkkal vitt Mondok, valamint Natichit próbáltuk perverzségre nevelni néhány fárasztó vicc segítségével :D Szerencsére Budára való megérkezésünkkor konstatálhattuk, hogy fővárosunkban még csak egy milliméter hó sincsen, így az itthoni állomáson elhatározott ötletünk rögtön sutba is esett, nevesül, hogy megfürdetünk a hóban jó pár cosplayert :D A Déliből költségspórolás miatt, de az időjárási elemekkel is dacolva gyalog közelítettük meg a Millenárist, ezt sajnos az új menetrend bevezetése után már nem tehetjük meg, hiszen attól kezdve már a Keletibe járnak majd az InterCity-k. Körülbelül negyed 11 tájékban érkeztünk meg a con helyszínére, ahol Natichi rögtön ott is hagyott minket, természetesen a barátjával volt egész nap, conon nem igazán láttuk. Mivel nekünk nem kellett a sort végigállni, így azonnal a rendezvény sűrűjébe vethettük magunkat. Az AMV-vetítésnél máris megtaláltuk Sarkot és Norbit, majd Dani és jómagam nekiálltunk felmérni a terepet, vagyis hogy mit lehet olcsón kapni :D Természetesen közben az ismerősöket is figyeltem, így azért már a délelőtt, de inkább a kora délután folyamán sikerült összefutnom mindenkivel, akivel szerettem is volna. Még a délelőtt folyamán a körülnézést folytatva bezsákoltam képzeletbeli kosaramba a Shirahime Syo című mangát, melyre már régóta fentem a fogam, és már várom előre a tavaszi Mondocont, ahol reményeim szerint megjelenik a Darker than Black manga első kötete. A Mondosok standjánál egy pillanatra leragadtam, lévén, hogy Luggerianoval, a főszerkesztővel szerettem volna néhány szót váltani, természetesen a klubrovatról elsősorban. Aztán továbbmenve egy rendkívül feltűnő borítójú könyvvel találtam magam szemben, ez a Hentai, amely azonban nem arról szól, amire a cím és a borító alapján számítana az ember, hanem egy thriller-krimiről van szó, amit végül hosszas mérlegelés után megvásároltam, és kíváncsian várom, mit tartogat számomra e könyv. Fél tizenkettőkor az AMV-versenyre igyekeztem már, ahol mindössze csak kilenc AMV-t adtak le, mely szám kevés voltának nagyon egyszerű és prózai oka volt: a további hét nem felelt meg néhány alapvető kritériumnak, amik viszont elég egyértelműen szerepelnek a versenykiírásban, tudtam meg ezt az egyik műsorközlő hölgytől. Összességében véve nekem négy AMV tetszett, a többi inkább átlagosnak volt mondható, de kiemelkedően rossz nem akadt köztük. Mivel ilyen kevés AMV volt, így már délben kezdtem felmérni lehetőségeimet, és tovább kerestem ismerőseimet, de volt olyan is, aki előbb támadott :D Gondolok itt például Betsuni-chanra és Misatora, vagy épp Mollyra, akik nagy free huggal üdvözöltek. Egy órakor kezdődött ... volna a cosplayverseny, amely egy kis csúszást szenvedett, de végül mindkét kategória időben befejeződött. A craftmanship kategóriában 15 egyéni és ha emlékezetem nem csal, akkor 7 csapatot láthattunk, egy-két kivételtől eltekintve az összes korrekt cosplaynek bizonyult mind a zsűri, mind a laikusok számára. A performance-ok már jobban megosztották a conozókat. Az egyéniben indulók egyike sem nyerte el tetszésemet, a csapatok közül is igen kevés volt az igazán kiemelkedő társaság. Néhány konkrét példa: a Slayers-szel fellépő társaság komikus előadása jól sikerült, valamint a Bleach-csel fellépők sem vallottak szégyent, viszont jó páran már a hátunk közepére se kívánjuk azt a srácot, aki mindig valamilyen stand up comedy műfajára hajazó műsort próbál csinálni. A zsűrinek nyilván nem tetszettek azok a produkciók sem, akik a közönség Gombóc Artúrra emlékeztető tagjait célozták meg intenzív szaloncukorosztással. Visszatérve a craftmanship kategóriára egy mondat erejére; a Pac-man cosplayerek ötlete csillagos ötöst ért számomra :D Összességében véve elég vegyesre sikeredtek a cosplay performance-ok. Ezek alatt a craftmanship kategóriában versenyző Ame-channal váltottam néhány szót. A következőkben kicsit csapongani fogok az élménybeszámolómban, kérlek nézzétek el nekem. Napközben relatíve hosszabb időt tölthettem a szekszárdiakkal, többek között Kockával (még mindig bocs Peti :D), Betsuni-channal és Misatoval. Utóbbiakkal volt egy fergeteges poénunk, pontosabban Misatonak köszönhetjük a nap aranyköpését :D Éppen mászkáltunk a csarnokban, miközben észrevettek néhány fénykardokkal játszó/harcoló srácot, és Misato próbálta előbányászni a fényképezőjét, amikor ez a mondat hagyta el a száját: "mire előveszem, ő már rég elrakja" :D mire én elkezdtem éktelenül röhögni, erre persze neki meg Betsuni-channak is leesett, min nevetek annyira :D :D Rajtuk kívül még Kockát interjúvoltam meg az An Café koncertről, miközben Misatoék minket vettek :D Rajtuk kívül természetesen összefutottam a pécsi szekcióval is, ahol Geery egy érdekes cosplay-jel rukkolt elő, de elfelejtettem tőle megkérdezni, hogy pontosan mi is akart lenni. Jó szokásomhoz híven a szervezők egy részét is boldogítottam, elsősorban Ricket, illetve Bálintot, de ha már délután mellettem kamerázott éppen Yuriko (nem, nem a pécsi, bár szégyellem magam, őt elfelejtettem megköszönteni, utólag innen is kívánok neki boldog névnapot), így neki boldog születés- és névnapot kívántam egyben. A legtöbbet természetesen Rickkel volt alkalmam beszélgetni, akivel igen jó barátságban vagyunk, és most is kellemes beszélgetést folytattunk. Bálinttal meg felidéztük egyetemi éveinket egy kis nosztalgiaként. Visszatérve még egy gondolat erejére Misatoékra, délután ők kissé kidőltek, lévén, kissé bekevert üdítővel érkeztek conra :D így jól jártam velük, mert a maradék almás ciderüket én ihattam meg, utólag is még egyszer köszönet érte :3 A cosplay versenyek után már nem igazán volt számomra érdekes programpont, így a már tárgyalt beszélgetések zajlottak, valamint ekkor vásároltam meg a már említett Hentai című könyvet. Fél hatkor még volt egy koto előadás, amelyre kíváncsi voltam, de sajnos nem igazán tudtuk élvezni e hangszer különleges hangzásvilágát, ugyanis mind a művész, mind hangszere rendkívül halknak tűntek a csarnokban ordító zajok és egyéb hangok mellett, például a Just dance 4-től kiszűrődő állandó Gangnam style mellett. Eme előadás után már nem sok időnk maradt (nem, nem az életünkből :D), így először arra gondoltunk Kovival és Danival, hogy megpróbálunk egyet a konzolos résznél Guild Wars II-zni, sajnos kevesebb, mint több sikerrel, már csak azért is, mert én leragadtam Rick mellett, de a többiek sem tudtak már játszani, mert állandóan foglaltak voltak a gépek. A délután folyamán egyébként nagyon hamar kiürült a csarnok, 4 óra felé sokan elindultak hazafelé, többek között Sarkék, vagy a szekszárdiak, illetve a Hetaliások is. Érdekes módon a conlátogatók többségét az AMV-versenyen, a cosplay versenyeken kívül éppen a kvízek (ahol kisebb ajándékokat lehetett nyerni), valamint a ritmusjátékok és a parapara mozgatta meg legjobban. Az eredményhirdetést viszont már nem vártuk meg, hanem lassan elbúcsúzva ismerőseinktől hazafelé indultunk, pontosabban először a Déli pályaudvar felé, ahol néhányan még elemózsiát vásároltak maguknak. A hazafelé úton velünk tartott Yuriko-chan is (most már tényleg a pécsiről van szó :D), így sikeresen át tudtunk beszélni több témát is, mind a Mondoval, mind a connal és egyéb szubkulttal kapcsolatos dolgokkal is. Összességében véve egy nem túl nagy, de igen korrekt kis rendezvényen vagyunk túl, legközelebb majd csak tavasszal, vagyis körülbelül négy hónap múlva tudunk conra menni, hiszen most uborkaszezon következik. Egy utolsó gondolat még, mivel nem volt hó Pesten, így itthon tettük meg azt, amit szerettünk volna :D vagyis jöhetett a fürdetés, aminek Natichi nem igazán örült :D de ez már járt neki :D Ennyit akkor a 2012-es animekarácsonyról, találkozunk a tavaszi Mondoconon, addig is legyetek rosszak!! :D :P

 2013. 04. 06-07. Tavaszi Mondocon, Budapest, Hungexpo

Eljött a 2013-as esztendő, és húsvét után egy héttel ismét sor került a tavasz első nagy rendezvényére, amelyre ezúttal összesen kilencen vágtunk útnak. Szerencsétlenségünkre tavalyhoz hasonlóan újra kifogtuk a vágányzáras menetrendet, amelynek következtében csak jóval később értünk a conra. Szombaton a későbbi Intercity-pótlóval indultunk el Budapestre, ami részben (de nem kizárólag, félreértés ne essék) Nicchannak volt köszönhető, aki csak fél hétre tudott bejönni Dombóvárra, mert előbb sajnos nem volt busza. Természetesen így ő és jómagam érkeztünk meg elsőként az állomásra, majd nem sokkal később Micchan is odaért, aki viszont otthon hagyta a karszalagját, így anyukájának haza kellett mennie érte, szerezve néhány stresszes percet. Közben lassan szivárogtak a többiek is, és az indulás pillanatában érkezett meg utolsóként Laz, ami némi derültséget, de aggodalmat is hozott a társaság számára. A buszozás ideje alatt természetesen ment az ökörködés ezerrel, ezzel boldogítva a busz utazóközönségét :D Sárbogárdon átszálltunk a vonatra, majd folytattuk lassú és körülményes utazásunkat. Némileg érthetetlen módon Kelenföld előtt a nyílt pályán álltunk körülbelül negyedórát, amit egyre türelmetlenebbül vettünk tudomásul. Végül 10.40-re sikerült a Keleti pályaudvarra beérni, ahonnan rögtön megcéloztuk a metrót, illetve a Hungexpót. Körülbelül 11.20-ra bejutottunk a con területére, és meg is rohantuk rögtön a jó helyeket a nagyszínpad előtt, hogy láthassuk a Magyar AMV Rettenet ötödik részét, valamint az utána következő AMV-versenyt. Előbbi véleményem szerint sokkal jobban sikerült, mint mondjuk a negyedik rész, de azért ez sem volt teljesen tökéletes, bár kétségtelenül volt benne néhány jó poén. A Magyar AMV Rettenet ötödik részének levetítése után kicsit kiürült a hely, így még jobban figyelemmel követhettük az AMV-versenyt, ahol összesen húsz AMV versengett a győzelemért. Kovival megállapítottuk, hogy azok az AMV-k, amelyek nekünk tetszenek, ismét a lista vége felé voltak megtalálhatóak. Természetesen az első három helyezett az eredményhirdetéskor volt látható, így azokra majd visszatérek. A többiről annyit tudnék megjegyezni, hogy vegyes érzelmeket váltott ki belőlünk a mezőny, de továbbra is fenntartjuk azt a véleményünket, hogy inkább a lassabb zenéket tartalmazó és negatívabb érzelmeket ábrázoló AMV-k kerültek a top tízbe, viszont a húsz AMV közül nekem a fele azért tetszett. A legnagyobb ovációt egy shounen ai anime (mi más? :() AMV-je kapta, ami nagy eséllyel pályázott a közönség kedvence díjra, amit nem tudom, hogy elnyert-e. (remélem, hogy nem) Az AMV-verseny végeztével volt egy rövid kis fél órám, hogy átszaladjak a 25-ös pavilonba, bevásárolni :D Gyorsan el is költöttem nyolcezer forintot, így letudva a kétnapi költekezést :D Eközben persze ismerősökkel is összefutottam, akikkel ekkor még csak pár szót váltottam, mert siettem vissza a cosplay craftmanship versenyre, ami fél kettőkor kezdődött. Körülbelül másfél órán át tartott ez a program, amelyet most kicsit nehezen viseltem. Az egyéni indulók fele egész korrekt cosplayt készített, a többieket inkább csak a bátorságukért dicsérhetünk. A csoportok közül igazán csak három képviselt nagyon magas színvonalat, a többiek átlagos produkciót nyújtottak. A verseny végeztével végre több időm jutott az ismerősök levadászására, és nagy örömömre először a Slayers Teambe futottam bele, akikkel kellemesen elbeszélgettem. Természetesen szóba került a Holdfénycon, illetve új időpontja, ami miatt most ők is a Mondocont választották, valamint felemlegettük örökbecsű pedomedve cosplayemet :D Ezután a SzAC-os különítmény tagjaival találkoztam, majd megjelent egy újabb kedves ismerős, akit a kínai tanulmányairól interjúvoltam meg. Nagyjából fél hatig folytattam az ismerősökkel való beszélgetést, néha egy kis körülnézést beiktatva. A következő program (és számomra egyben az utolsó, de némileg az egyik legfontosabb) ugyanis a klubvezetői meet volt, amelyet most másodszor rendeztünk meg, ezúttal már részben conprogramként, hiszen megkaptuk a Kultúr Kornert a K épület első emeletén. Lassan szállingózott a társaság, de végül igen szép számban, összesen körülbelül huszonöten vettünk részt ezen az eseményen. Tíz animeklub is képviseltette magát, melyek a következők: BAT (Békés megyeiek), EAK (egriek), KAZE (kiskunfélegyháziak), Migoto (miskolciak), PAF (pécsiek), SAC (soproniak), SzAC (szekszárdiak), SzAFT (szegediek), SzAK (szolnokiak), és végül mi, a DAKU. Tőlünk is végül némi egyeztetés után mind Maiko, mind jómagam részt vettünk meeten. Szerény személyem látta el a jegyzőkönyves megtisztelő titulusát, így rám hárult ismételten a feladat, hogy a facebookos csoportba összefoglalót írjak az elhangzottakról. Több témáról is beszéltünk, melyek közül az alábbiakat szeretném kiemelni. Első témaként a Mondoban íródó klubrovat újraindulását említettük meg, melybe bármely klub írhat, elsődlegesen a klubok működésére kíváncsiak, tehát programbeszámolókat lehet például beküldeni, képekkel illusztrálva. A második téma a már emlegetett új facebookoldal lenne, amelyen a magyarországi animés rendezvények szerepelnének. Ennek kapcsán felvetődött, hogy milyen nyári programokról is tudunk pontosan: háromról mindenki tudott; 1. július 6. tíz éves a MAT, 2. július 13. ToMAcon (nagyon nagy reklámot kapott conon), 3. július 20. nyári Mondocon. Ezeken kívül kisebb, klubok által szervezendő programokról is volt szó, mint például a Chibicon, amit a SzASz szervez, aztán két klub pikniket tervez (SAC, SzAK). A szegediek maid caféba vágnak bele az egyik helyi kávézóval koprodukcióban, és a Békés megyeiek sem ülnek a babérjaikon. A harmadik pont, amit csak érintőlegesen tárgyaltunk, a klubverseny volt, amit nyártól szeretnének újraindítani az előző évi példája nyomán. Negyedik pontként részletesen megbeszéltünk egy külföldre irányuló közös conlátogatás lehetőségét. Ezen belül egyeztettünk arról, hogy melyik külföldi cont lenne érdemes meglátogatni (pl. Bécs), milyen tömegközlekedési eszközzel utazzunk, hogyan faragjuk le a költségeket, mérjük fel az igényeket klubonként (lehetséges létszám), illetve kérjünk-e segítséget a Mondotól. Végül, de nem utolsósorban a klubokról szóló webes újság került szóba. Janka, a SzAK egyik vezetője prezentálta nekünk a tudnivalókat, és az alábbi eredményre jutottunk. A klubok akármilyen témáról írhatnak a rájuk eső rovatban. A nagyobb rendezvényeken akár szóróanyagként is lehetne hirdetni az újságot. Láttunk egy szép tervezetet a webes újság design-járól. Megegyeztünk, hogy háromhavonta jelenne meg a lap. Több helyen kellene népszerűsíteni (pl. Mondo?). Szükség lenne egy logó tervezésére, amelyre akár „pályázatot” is lehetne kiírni. Az újság terjedelme összesen körülbelül húsz és hetven oldal között lenne maximum. Dióhéjban ezekről beszélgettünk a klubvezetői meeten, ami némileg meglepő módon alig egy órán át tartott, de annál sikeresebb volt. Este hét körül Koviék elmentek a Pizza Hutba, így csak Nicchan és jómagam maradtunk a Hungexpo területén, és jobb híján megvártuk az eredményhirdetést. Ennek egy haszna volt; legalább láttuk az első három helyezettet az AMV-versenyben, amelyek közül nekem csak az első helyezett tetszett. Nyolc óra tájban elindultunk a szállásra, pontosabban előbb a TESCO-ba (ez a reklám helye), ahol már a holnapi napra tankoltunk fel. Fél kilencre sikeresen bejelentkeztünk a Várna Térségi Kollégiumba, majd a lepakolás után átmentünk a mellettünk levő szobába, ahol a SzAC-osok egy része táborozott :D Az este nagy részében itt boldogítottuk egymást, elsősorban a tömény baromkodás ment, valamint némi ital elfogyasztása. A Pizza Hutból a brigád tizenegy óra körül érkezett, ami Darrenék részéről külön poénkodás tárgyát adta. Ezután nem sokkal nyugovóra tértünk, hogy másnap frissen támadhassuk be újra a con helyszínét. Sajnos nem sokat sikerült aludnunk, így némi koffein magunkhoz vétele, valamint egy kiadós fürdés után indultunk el újra a Hungexpora, ahova kicsit korán értünk be, így meg kellett várnunk a kapunyitást. Bejutás után ismételten az ismerősökkel beszélgettünk, ezúttal egy cosplay-fotós haverral töltöttem el pár percet. Tizenegy órakor már a Kultúr Kornerben találtunk magunkat, ahol a Magyar-Japán Baráti Társaság elnökének, Vihar Juditnak előadását hallgathattuk meg, melynek témája a japán gasztronómia volt. Rendkívül érdekes és tanulságos előadás volt, melyre relatíve sokan voltak kíváncsiak. Az előadás kezdetén a japán étteremtípusokról volt szó; a legolcsóbbtól a legdrágábbig, illetve azokat is megemlítette, amelyek egy bizonyos étel elkészítésére specializálódtak. A továbbiakban elsőként az étkezés kellékeit taglalta az előadó, valamint utalt a hagyományok fontosságára. Ezután beszélt az ételek sorrendjéről, ahol megtudhattuk, hogy a leves a japánoknál az utolsó fogások egyike, és csak a desszert követi, valamint egy csésze tea. Természetesen a fő fogást a halfélék és a rizs teszi ki. A különféle halakból készült ételek kavalkádjából is ízelítőt kaphattunk, sajnos csak szóban, bár szerintem sokan elviseltük volna ezeket az ételeket kóstoló formájában is :P Először a szusifajtákról, majd a szasimiról, tempuráról esett szó, majd a nem halból készülő ételekre is kitért az előadó, mint például a terijaki csirke, valamint egyéb tájjellegű ételek. Végül pedig az éttermi szórakoztatásra is utalt, ezzel zárva le az előadást. Összességében véve rendkívül színvonalas és érdekes előadást hallottunk, de rögtön a befejezés után a cosplay performance versenyre siettünk, ami – szokáshoz híven – csúszásban volt, és negyed egy körül kezdődött. Mindössze tizenkét performance-ot láthattunk, melyek közül csak kettő volt igazán emlékezetes, a BATáré és a KalinKalózoké, a többieké felejthető produkció volt. Némi meglepetésre egyik ismerősöm, Betsuni-chan is fellépett, egy táncos produkciót adott elő egy sráccal közösen, Vocaloid egyvelegre, sajnos nem volt tökéletes az előadásuk, így nem is volt esélyük a győzelemre. Mivel ennek a programnak már vége lett fél kettő körül, így ismét az ismerősökkel való beszélgetés tette ki az időm nagy részét, úgy három óráig, amikor ismételten a nagyszínpadhoz mentem be, ahol kezdődött a Taiko Hungary koncertje, amely egy alig húsz (!!!) perces produkció volt. Összesen négy számot játszottak, amelyek nagy ovációt váltottak ki a közönségből, bár nem sokan követték figyelemmel játékukat. A taiko a tradicionális japán dob egyik fajtája, és ezeknek a különféle verzióit szólaltatták meg az egyesület tagjai. Némi gondolkodás után úgy döntöttem ezután, hogy nem nézem meg a Light up, Nippon! címen futó vetítést, valamint kivételesen most Eurocosplay első elődöntője sem kötött le, mert megint csak két induló volt összesen, akik közül Cassidy cosplay-ét már félig-meddig láttam a verseny előtt. A megint itt arra vonatkozik, hogy tavaly a Cosplayer Expon volt mindössze két induló az Eurocosplay versenyen. A fennmaradó időben vártuk többen is, hogy elkezdődjön a Miyazaki Hayao és a népmese című előadás, ami végül háromnegyed óra késéssel került megrendezésre. Bár az előadás kezdetén volt némi technikai probléma, de ennek elhárítása után már semmi sem akadályozta meg, hogy Fenyvesi Fruzsina megtartsa előadását. A hölgy a szakdolgozatáról beszélt tulajdonképpen, ráadásul kiderült, hogy leendő kolleginát tisztelhetek benne, hiszen ő is magyar-történelem szakon fog végezni. Az előadás nem nélkülözött ezáltal némi egyetemi tananyagot, konkrétan a számomra oly ismerős Propp: A mese morfológiája című munkáját használta fel Miyazaki történetmesélésének magyarázatakor. Három dolognak is fontos szerepe van Miyazaki munkássága kapcsán: a természet, a vallás és a népmesék. Több filmjét is részletesen tárgyalta az előadó, elsőként a Lupin III – Cagliostro kastélya című került terítékre, amelyet az Animax is leadott már. Ennek kapcsán elkezdtük elemezni a szereplők többfunkciósságát, amiről Propp azt írja, hogy egy mesében a szereplők bizonyos archetípusokat ábrázolnak, vagyis az egyes szereplők tipikus jellemzőket vesznek fel, az általuk megformált szerep megszemélyesítéseként. Ilyen jellemzők, szerepek lehetnek a hős, az ellenfél, a segítőtárs, stb. Természetesen ezek a szerepek összemosódhatnak, valamint úgynevezett összekapcsoló funkciókat is kaphatnak, mint például a tájékoztatás vagy a motiválás. Sokszor kérdéses Miyazaki filmjeiben, hogy az egyes szereplők egyértelműen beskatulyázhatók-e valamilyen kategóriába. A válasz: nem, mert például Lupin sem tekinthető egyértelműen pozitív vagy negatív szereplőnek. Ami még fontos a rendezőnél, hogy a legtöbb esetben nem éljük át a katarzis élményét, vagyis nincs olyan pillanat a műben, ami igazán megfogná, elvarázsolná a nézőt, nem okoz végletes érzelmeket. Előtérbe kerülnek nála a népmesei elemek is, ezek közül többet is felhozott az előadó, mint például a kastélyok, a varázstárgyak, a varázslatos helyek. A humor is fontos történeti elem, sokszor azzal lendíti tovább a sztorit a rendező. Némileg szakít a proppi rendszerrel Miyazaki, hiszen az egyes karakterek nem feltétlenül csak gonoszok vagy csak jók, ezért árnyalt szereplőket kapunk, így sokszor nem is ajánlhatók egyes filmek csak a gyerekeknek. A Porco Rossot például kifejezetten felnőtteknek készítette. Az egyes gonosz karakterek nem velejükig romlott figurák, hanem a körülmények teszik azzá őket. Ezeken kívül előszeretettel keveri a tudományos és a varázslatos elemeket filmjeiben. Nagyon erősek nála a női főszereplők is; erősen férfias jellemek, rendszerint rossz családi háttérből érkeznek, de mindig valamilyen megváltást ígér számukra az életük menete. Sokszor a környezet ábrázolása is fontos; értjük ezalatt az apokaliptikus állapotokat, a társadalom negatív tendenciáit, illetve a hagyományok tiszteletét. Miyazaki bízott abban, hogy alkotásai közérthetőek a gyermekek számára is. A vallási attitűdben természetesen a sintoizmus hagyományai erősek, illetve az ezzel járó szimbólumok, tárgyak, szellemiség. A repülés, a szabadságvágy is mindig megjelenik filmjeiben, amelyen kívül még a természet lesz egy fontos tényező, ami az embereket megváltoztathatja. Összességében elmondható, hogy egy rendkívül szerteágazó előadást hallhattunk, amely elnyerte tetszésemet, és szívesen kitárgyaltam volna ezt még részletesebben is az előadó hölggyel, de ekkor már negyed hétre járt az idő, és ideje volt lassan hazamenni. A fennmaradó kis időben még utoljára körülnéztünk, illetve belehallgattunk az eredményhirdetésbe, majd kifelé vettük az irányt, ahova megbeszéltük a többiekkel a találkozót, de időközben kiderült, hogy a többiek már az állomáson voltak, amin nem kicsit kiakadtam, így csak egy gyors búcsúzásra volt idő, majd rohantam a Keleti pályaudvarra, ahova sikerült időben kiérnem. A vonaton és a buszon hazafelé pedig könnyed beszélgetéssel megemlékeztünk a conon történtekről, felelevenítve a szép emlékeket. A két napról összességében elmondhatjuk, hogy jól sikerült, bár a szombat délelőttünk sajnos jól elment az utazással, de így is jól éreztük magunkat. Remélhetőleg a következő conon/conokon is ilyen szép számban tudunk részt venni!

 2013. 07. 13. Tomacon, Tamási, Művelődési Központ

Idén is nagyot mert álmodni a M.A.K.Sz. Fanklub, amely az eddig szervezett rendezvényeit még nagyszabásúbbá kívánta tenni, melyhez több klub és szervezet összefogása szükségeltetett. Többek között a Magyar Anime Társaság, a Pécsi Anime Fanclub - Kulturális Egyesület, a Szekszárdi Animeclub, valamint a mi szerény klubunk is támogatta a rendezvény sikeres megrendezését. Dombóvárról összesen öten vágtunk neki reggel a Tamási felé vezető útnak, illetve útközben csatlakozott hozzánk Nicchan, valamint a pécsi különbusszal jött még Laz is. Relatíve korán, már fél kilenc körül megérkeztünk Tamásiba, de előtte még álljon itt egy történet az utazás szépségeiről. Miközben várakoztunk a Pécsről Veszprémbe közlekedő menetrendszerű távolsági buszjáratra, Nati természetesen a szokásosnak mondható Grimjow cosplay-ében érkezett, amelyet alaposan megbámultak, a tömött buszon pedig az alábbi mondat hangzott el egy lány szájából: biztosan elveszített egy fogadást... :D Ezen természetesen egy jót derültünk. Tamásiba való megérkezésünkkor még rendkívül kevesen tartózkodtak a helyszínen, de ez rövid időn belül megváltozott, hiszen nem sokkal később megjött a pécsieket szállító különbusz, amellyel körülbelül harmincan utaztak a con helyszínére. Kilenc óráig nagyjából megkapta mindenki a feladatát, így minden készen állt a rendezvény megkezdéséhez. A pécsiek árulták a jegyeket, míg mi azt a feladatot kaptuk, hogy a VIP jegyeket és a karszalagokat ellenőrizzük. Megpróbáltunk ennek a felelősségteljes feladatnak megfelelni, és remélhetőleg sikeresen végre is hajtottuk ezt a feladatot. Tíz óráig jómagam is itt tevékenykedtem, így csak később adódott alkalmam nekilátni a programok felfedezésének. A délelőtt folyamán három előadásra voltam kíváncsi, amelyek közül csak egy került megtartásra, némi sajnálatomra. Ez pedig a Jade Dynasty-ról szólt, elsősorban a játék karaktereiről és egyéb fontos tulajdonságairól. Sajnos ezt sem hallgattam végig, mivel érdekelt a szerepjátékok történetéről és a MAGUS univerzumról szóló előadás is, amelyek - mint közben kiderült - elmaradtak, így kicsit a "két szék között a pad alá" effektus jött be. A továbbiakban sok kedves és rég nem látott ismerőssel volt alkalmam összefutni és nagyon röviden elbeszélgetni, illetve újakat is megismertem, akikkel remélem máskor is lesz lehetőségem néhány szót váltani. A programok változatosságára egyébként nem lehetett panasz, remélhetőleg a látogatók megtalálták a számukra szimpatikus programot, bár saját tapasztalataimból kiindulva mindenhol egy kissé kevesen voltak, valamint sokszor keresgélni kellett az egyes programok helyszíneit. Volt még egy vicces esemény, a megérkező 501-es légió csapatát egy kis foltos kutya megugatta, bár szerintünk nagyon félt Darth Vadertől :D Folytatva saját conbéli kalandozásomat; 11 órakor a harcművészeti bemutatóra néztem be, ahol a tavaly is látott egyesület tartott ismét jiu-jitsu bemutatót. Utána ismét visszatértem az információs pultba, mert Maiko és Nicchan is a kincskeresésre mentek, így szűk másfél órára átvettük helyüket. Örömmel mondhatom (pontosabban írhatom), hogy ismételten szerény klubunk csapata (ezúttal Kata, Maiko, Nicchan összetételben) nyerte meg a kincskeresést, ezáltal sikerült a címvédés ebben a versenyszámban, plusz Szabi és Nati révén 2. és 3. helyezést értünk el a rajzversenyben. Versenyzőinknek ezúton is gratulálunk! A kincskeresés után a cosplayversenyre ültünk be, ahol összesen 14-en indultak és csak craftmanship kategória volt, a zsűrit pedig a BATár Cosplay Team alkotta. A versenyzők között volt Nati is, aki a már szinte elmaradhatatlan Grimjow cosplay-ével indult és nem okozott csalódást. E program is hamar lezajlott (ezután nosztalgiából [harmincéves a játék!] Marióztunk a konzolsarokban :D), majd kettő órától az 501-es Légió bemutatója következett, ami a várthoz képest kevésbé volt látványos, inkább a légió tevékenységéről szóló előadás volt, valamint karitatív célt is elláttak, mert a helyi látássérült egyesületnek is gyűjtöttek egy Blast-a-Trooper nevű játékkal. Három órától jómagam a Guild Wars 2 világában próbáltam elmerülni, hiszen a pécsiek egyik tagja, Tocsi tartott róla egy rövid előadást, majd fél négytől a BATár előadása következett, amire azért jó páran kíváncsiak voltak. Több összevágott videót és egy nagyon rövid performance-t láthattunk tőlük, amely hatalmas ovációt váltott ki a nézőkből. Végül távozásunk előtt az animezene felismerő versenyre jelentkeztünk, amely elvetemült nehéz volt, látszott, hogy Russel ötletei alapján állították össze :D Mivel itt már egy kis csúszást szenvedett a program, így rögtön ezután egy nagyon gyors elbúcsúzást követően ismét a Veszprém-Pécs útvonalon közlekedő távolsági busszal tértünk haza. Néhány tanulsággal szeretném a beszámolómat zárni. Volt némi fejetlenség bizonyos esetekben (lásd ruhatár vagy a termek kérdése), de összességében véve jól megszervezett connal szembesülhettek a látogatók. A szervezők közös munkájára se lehetett panasz, hiszen jól együtt tudtunk működni egymással, és ez a látogatói véleményekben is megnyilvánult. Reméljük, hogy máskor is hasonlóan jó színvonaló conon vehetünk részt, akár itt, akár egy másik helyszínen!

 2013. 07. 20. Nyári Mondocon, Budapest, Hungexpo

   Konnichiwa :3 Nyár van, iszonyú meleg, és kivételesen szerény személyem, Nicchan ír beszámolót a conról. Ez alkalommal egyedül vágtam útnak, elvégre nem otthonról indultam, hanem a nagyszüleimtől, akik Pest közelében laknak, így elég hamar sikerült eljutnom a helyszínre. Még a metrón találkoztam három illetővel, akik szintén conra igyekeztek, így az út egy részét együtt tettük meg. Az Örsön felszálltunk a conjáratra, odaértünk az Expo elé éééés... hatalmas tömeg fogadott minket. Kiderült, hogy valami csúszás miatt még a főkaput sem nyitották ki, így az összes ember odakint gyülekezett. Nagy szerencsémre kiszúrtam Petit a SzAC-ból, aki szólt, hogy Laci valahol a sor elején áll, így némi tolakodás árán, de én is odajutottam. Közben megérkezett Kitti és Patrik, akikkel megbeszéltük anno, hogy a napot együtt szándékozzuk eltölteni, de még ekkor se tudtunk bejutni. Nagyjából 10 óra fele végre kinyíltak a kapuk, megkezdődött a jegyárusítás (aminek már 9 óta mennie kellett volna) és a beléptetés. Mivel én nem rendeltem meg előre a jegyemet, így helyben kellett megvásárolnom, utóbb kiderült, hogy jobban is jártam, mert mire a többiek megszerezték az előrendelt jegyeiket, addigra én már rég az Expo füvét tapostam. De azért megvártam mindenkit, majd ezután Kittivel és Patrikkal alkotott hármasunk elindult, hogy felfedezze, mit is tudnánk csinálni. A korábbi conokhoz képest minden eléggé meg volt csavarva, a nagyszínpad is a szabad levegőre került, a ruhatár a 25-ös csarnokba, a konzolok, szerepjátékosok és a rajzverseny a fogadóban kapott helyet, míg a médiaterem a számomra eddig teljességgel ismeretlen B épületbe lett besuvasztva. A változtatás bizonyos szempontból előnyös volt, mivel így senki sem fulladozott a hőségtől a színpad előtt, ám néhány dolgot nehezen lehetett megtalálni.
Elsőnek picit leragadtam a fogadóban, ugyanis nagyon megtetszett a Just Dance 4 nevezetű játék, amit ezelőtt nem sokszor volt alkalmam kipróbálni, azonban most mégis annyira kedvet kaptam hozzá, hogy végül még a versenyre is neveztem. Mielőtt még sorra kerültem volna, sikeresen megfűztem Kittit, hogy álljon be mellém egy körre... Szegény nem sejtette, mire vállalkozott, ugyanis beraktam neki az egyik legabszurdabb koreográfiát. :D Aztán a selejtezőn sikeresen átmentem, ám a rendes versenyből kiestem, amit annyira nem is bánok, mivel így végre volt időm rendesen szétnézni és nem kellett ott várakoznom, hogy sorra kerüljek.
Ezután átmentünk a 25-ös csarnokba, és mivel George-kun nem volt ma jelen, így kérésére megszereztem neki a Darker than black c. manga 2. kötetét. Némi nézelődés és ismerősök keresgélése után beültünk a nagyszínpad elé, ugyanis 13:30-ra volt kiírva a Cosplay Craftmanship verseny kezdete. Itt is volt némi csúszás, mivel néhány versenyző nem jelent meg, őket kellett megvárni. Én kicsit arrébb vonultam, nekiálltam fotózni (a legtöbb kép egy bizonyos hosszú, ezüstös hajó tündéről készült, akiről utólag megtudtam, hogy egy "Legolas apja" cosplayer volt, a haja pedig eredeti... szerintem nagyon jól nézett ki :3). Ekkor találkoztam Kittivel is a M.A.K.SZ.-ból, akivel rövid társalást folytattunk, majd visszatértem az akkor már lassan induló versenyhez. Szerencsétlenségemre pont lemaradtam egy rövid előadásról, amit néhány Assassins Creed cosplayes tartott és eléggé elnyerte a közönség tetszését. ~ Néhányak szerint jobb volt, mint az összes performance együttvéve.
Ezek után végre-valahára elkezdődött a verseny. Én sose jegyzem meg, összesen hányan indultak, de mind a craftmanship, mind a performance kategóriában elég szép számmal érkezett nevezés, annak ellenére, hogy csak egy egynapos conról van szó. Craftmanship kategóriában nagyon jó jelmezeket láthattunk, külön kiemelendő az original kategória, melyben ezúttal tényleg nagyon ötletes és kidolgozott alkotások születtek, egyik személyes kedvencem az "aranycikesz" volt. :D Ezen kívül elég sokan a League of Legends-ből választottak maguknak karaktert, és bár a játékot nem igazán ismerem, de két társam szerint a ruhák nagyon kidolgozottak voltak és olyan kiegészítőket/kellékeket is elkészítettek a versenyzők, amik nagyban növelték a cosplay értékét.
Ezután következett a performance kategória. Röviden úgy tudnám összefoglalni, "nem volt túl emlékezetes". Ötletek voltak, néhol a megvalósítás is érdekesre sikerült, de nehezen találtam olyan produkciót, ami különösebben megfogott volna. Elég sokan próbálkoztak tánccal, több-kevesebb sikerrel (de inkább kevesebb), sajnos én az ilyesfélét kissé unalmasnak találom, szívesebben nézek meg egy humoros előadást. De ez csak az én véleményem. Egy csoportot azért mégis kiemelnék, a Shingeki no Kyojin-osokat, ők kitettek magukért. :3 Ennyit a versenyekről.
És nagyjából ekkor kellett volna kezdődnie annak az egyetlen előadásnak, amit szívesen meghallgattam volna, ez a "Trónok harca elemzése" volt... de sajnálatos módon és számomra ismeretlen okokból elmaradt, így nagyjából egyikünk se tudta, mit is csináljunk. Kicsit ténferegtünk jobbra-balra, majd végül beültünk a nagyszínpad elé az "Anime krimire". Ez egy afféle játék volt, a közönségnek volt a feladata kitalálni, hogy vajon a felsorolt karakterek közül ki ölte meg a konferálót. Mint kiderült, a tettes Sebastian Michaelis volt, én meg örülhettem, hogy jó volt a tippem. ~
Utána megint tettünk egy kört, és ekkor fedeztük fel, hogy van B épület is. :D Komolyan, eddig erről fogalmunk se volt, bár utólag belegondolva nem is meglepő, elvégre teljesen új helyre került és amúgy se szoktunk bejárni a vetítésekre.
Na, ezután már tényleg nem tudtuk, mivel üssük el a maradék időt. Körbejártuk újra a 25-ös csarnokot, és úgy döntöttünk, kipróbáljuk a tojáslepényes sushit, azt még úgyse kóstoltuk. Finom volt. :3 Patrik elcsomagolta egy kis zacsiba a maradék wasabit, mondván, ezt meg kell kóstolnia a családjának. :D
És nagyjából el is ment a nap. Más dolgunk és ötletünk nem lévén, és mivel nem akartuk lekésni a Szentesre induló vonatunkat se, úgy döntöttünk, elindulunk kifelé. A Kerepesi útig elkísért minket Laci is, akivel megvitattuk a nap eseményeit és beszéltünk egy kicsit a rákövetkező héten esedékes meetről is (amin ő végül nem is tudott megjelenni... de én sem). Majd elváltunk, és ismét hárman folytattuk utunkat a pillangó utcai metrómegálló felé.
Végezetül kicsit értékelném egészében is a napot. Programok tekintetében nem volt túl nagy választék, és az a kevés se volt a legeslegjobb. Ám ezelőtt még sose próbáltam ki semmit a konzolteremben, szóval ez (csak számomra) újdonságnak számított. Ezen kívül jó volt találkozni az ismerősökkel, néhány újat is szereztem, aminek nagyon örülök. :3 Voltam már jobb conon is, de azért egynek elment, lehet róla mondani pozitívat, negatívat, mindenfélét. De mindez nem tántorított el attól, hogy ha lehet, minél több rendezvényre ellátogassak. ~

 2013. 10. 05-06. Őszi Mondocon, Budapest, Hungexpo

A mostani conra való szervezést már augusztus közepén és szeptember elején kezdtem meg, amikor is megkérdeztük klubunk tagjait, hogy ki szeretne az őszi conon részt venni. Végül összesen hatan jelentkeztek erre a kalandra, melyek közül Szabi a tamásiakkal kocsival közelítette meg a con helyszínét. A jegyeket és az utazáshoz szükséges Intercity-pótjegyek beszerzését szerény személyem vállalta magára, míg a szállással Nicchant bíztam meg, bár csak kettőnknek kellett szállás, ugyanis a többiek csak a szombati napon voltak jelen. Sajnos végül nem sikerült szállást szereznünk, így Nicchan mamájához mentünk szombat este, ami egy külön történet, erről majd később írok. Október 5-én a jól megszokott hét óra körül induló Tubes Intercityvel indultunk útnak Budapestre, ahol megérkezésünk után úgy döntöttünk, hogy gyalog megyünk el a Hungexpoig a Keleti pályaudvartól. Az úton természetesen hoztuk a formánkat, remélhetőleg nem botránkoztattunk meg senkit a viselkedésünkkel. Persze nem akartam lemaradni a Forma1 Koreai Nagydíjának időmérő edzéséről, így annak eredményeit folyamatosan követtük Danival. A Keleti pályaudvartól végül körülbelül háromnegyed óra sétával elértünk a con helyszínére, ahol nem kellett várnunk, rögtön be is mehettünk, és megkezdtük a körülnézést. Természetesen öten ötfelé széledtünk szét, mindenki a megfelelő programot kereste a maga számára. Jómagam a 25-ös pavilont néztem ki első "programpontként", ahol azon agyaltam, hogy vajon mit vásároljak. Közben összefutottam pár kedves ismerőssel, akik közül a SzAC új vezetőjévé avanzsáló Petivel töltöttem el rövidebb-hosszabb időt. Némi tanácstalanságot követve inkább átmentem a K épületbe, ahol lassan kezdődött az AMV-verseny vetítése, de közben figyeltem a telefonomat, mert egy hívást vártam, ugyanis megígértem egy kedves kaposvári animefan ismerősömnek, hogy elviszek neki tíz darab kitűzőt Kaposvárra a következő héten, con után, így spórolva neki postaköltséget. Eközben elkezdődött az AMV-verseny, így egy AMV-ről lemaradva teljesítettem az előbb taglalt kérést. Az AMV-versenyről megállapítottuk, hogy ismét kevés az olyan videó, ami nekünk igazán tetszik, mindössze hármat jegyeztünk meg, hogy jól sikerült. Összesen tizenhárom darab került lejátszásra, és az első három helyezett szokáshoz híven az eredményhirdetéskor lett bemutatva, amelyről így ismét lemaradtunk. A verseny után a Magyar AMV Rettenet (MAR) 5.5-ös verzióját láthatta a nagyérdemű, amely talán nagyobb sikert aratott, mint a MAR 5. Kína képezt a fő témát, és bár volt néhány gyengébb másodperc, összességében véve valóban jó AMV-t láthattunk. Eljött az ebédidő, és ismét egy kis szabadidővel rendelkeztem, amit arra használtam fel, hogy vásároljak valamit. Többen átmentünk a 25-ös pavilonba, ahol Nicchan némi piszkálódása mellett vettem három könyvet. Ezután visszatértünk a K épületbe, mert kezdődött a cosplay verseny craftmanship része, ahol a szokásoshoz képest némivel kevesebb színpadra lépőt láthattunk, mint máskor. 22 egyéni és 8 csoportos cosplayt csodálhattunk meg, amelyeknek körülbelül a fele nyerte el tetszésemet. A verseny után rövid beszélgetést és körülnézést folytattam, majd három órára a Kultúr Kornerbe mentem, ahol Yuriko, valamint Enji és Kana tartott beszámolót két külföldi conon szerzett tapasztalatairól. Yuriko a németországi Gamescomon járt, amely Európa egyik legnagyobb gamer rendezvénye. Ötnapos és közel 300000 látogatót vonz. Ő cosplayes hostessként került ki erre a conra, egy német fejlesztőcég meghívására, amely egy Dragons Prophet nevű MMORPG-t készített, és ezt kellett Yurikonak promótálnia. Feladata az volt, hogy csináljon egy, a játékban szereplő páncélzatot, melyre mindössze egy hónapot adtak, plusz még készüljön hozzá egy fotósorozat is. Öten feleltek meg a fejlesztő cég által kért feltételeknek, így ők képviselték a céget a rendezvényen. A cél természetesen az volt, hogy a játékot népszerűsítsék. Erős volt a con médiajelenléte, ahol nekik, cosplayeseknek is interjút kellett adniuk. Óriási tömeg volt, így külön Cosplay Village-et jelöltek ki a cosplayerek számára. Naponta több órán keresztül ácsorogtak a játék pultja mellett, illetve fotózkodtak a látogatókkal, ajándékokat osztogattak, stb. Yuriko után Enji és Kana következett, akik egy teljesen más hangulatról számoltak be a mexikóvárosi La Mole ComicCon kapcsán. Ők is, pontosabban eredetileg csak Enji kapott meghívást egy mexikói szervezőtől, aki Kanát kérte maga mellé útitársnak. Kétszeri átszállással és 18 órányi repülőút megtételével érkeztek meg Mexikóba, ahol első nap magántalálkozót szerveztek egy szűk rajongói körnek, amelyre két neves képregényrajzoló is meghívást kapott. Itt is több tízezer látogató fordult meg a többnapos rendezvényen. Több interjút adtak, pózoltak a rajongókkal, valamint posztereket árultak. Közreműködtek a cosplayek zsűrizésében is, mindennap más téma köré épült fel a cosplay-verseny, amelyeknél összhatás alapján pontoztak. Méreteit tekintve egy hatemeletes épületben volt a con, amelyből csak a boltok foglaltak el hármat. Külön speciális étterem állt rendelkezésre a cosplayerek számára. Összességében véve mindegyik beszámolót tartó cosplayer hölgy jól érezte magát, és fantasztikus élményben gazdagodtak. A beszámolók befejezése után következett Garai Tímea előadása, aki Murakami Haruki munkásságáról beszélt. A szerző egy elismert japán író, akit idén is irodalmi Nobel-díjra jelöltek. Az 1970-es években lett bestselleríró, aki visszahúzódó természete miatt twitteren kommunikál rajongóival. Műveinek témáit a társas kapcsolatok leépülése, az egymástól való elidegenedés jellemzi. Stílusa az úgynevezett mágikus realizmus. Műveit Erdős György fordította eddig magyarra, azonban ő időközben elhunyt. Murakamit jellemzi egyfajta amerikanizálódás, a japán társadalom tradícióvesztését hozza magával fiatal korából. Elsődlegesen az amerikai irodalom volt rá nagy hatással, főleg Salinger Zabhegyezője, de az európai irodalomból Tolsztoj és Dosztojevszkij művészete is megérintette. Nyitott mindenféle irodalmi alkotásra. Lázadt a meglévő társadalmi konvenciók, szabályok ellen, ezért egy bárt nyitott Tokióban, ahol amerikai zene szólt. Nagy lemezgyűjtő hírében áll, amelyben széles repertoárral rendelkezik; a klasszikus zenétől egészen a jazzig vagy a rockzenéig. Önéletrajzi regényében megadta a pontos dátumát az íróvá válásának, 1978. április 1. Egy baseballmeccsen döntötte el, hogy író szeretne lenni. Három évvel később, 1981-ben bezárta a sikeres és jól menő bárját, mert elvei szerint az íróvá válás elengedhetetlen feltétele, hogy a leendő szerző szellemileg és fizikailag is egészséges legyen. A regényeibe beleszövi addigi élettapasztalatait. Rendkívül termékeny alkotó. Bő húsz évre elhagyja Japánt is, hiszen az amerikai kultúra nagy rajongója. Műveiben így nem jelenik meg a tradicionális japán motívumrendszer. Hősei magányosak, befelé fordulók, "felesleges emberek", akik beletörődéssel, némi rezignáltsággal élik életüket. Két típusú regényt ír: romantikust és misztikust. Fontos érzelemként jelenik meg nála a szerelem. Általában férfi főszereplőkről ír, akik mellett a nő médiumi szerepet tölt be, egyfajta közvetett irányítói szerepet. Kétfajta nőtípus fedezhető fel alkotásaiban: az elveszett, megkeseredett, illetve az életvidám nő karaktere. Írásai egyszerűek, közérthetőek; történelmi, gazdasági ismereteket is közvetítenek. Több esetben értekezik a mentális betegségekről. 1995-ben két szomorú esemény volt Japánban: a nagy kantói földrengés és a tokiói gáztámadás, amelyeknek sok halálos áldozata volt; ezekről dokumentumregényeket ír. A magánegyetemek felépítését is górcső alá vette. Ázsiában az egyik legelismertebb írónak számít, 2013-ban újra irodalmi Nobel-díjra jelölték. Elöljáróban ennyit tudhatott meg a hallgatóság Murakami Haruki életrajzáról. Ezután Gaál Zoltán fotóművésszel volt beszélgetés, aki Oszakában végezte az egyetemet és ott is dolgozott. 2010-ben Allúziók címmel kiadott egy fotóalbumot, amely a Nemzeti Kulturális Alap anyagi támogatásával készülhetett el. Képeiben nyomasztó, elhagyatott életérzést kívánt ábrázolni, amelyek Murakami hőseire is olyannyira jellemzőek. Az oszakai egyetemen kutató ösztöndíjjal rendelkezett, és elmondta, hogy Japánban egy egyetemi oktató csak a tanteremben számít szaktekintélynek. Némi csapongást követően még Murakami művészetével kapcsolatban felmerült néhány gondolat, amit szeretnék veletek is megosztani. Az író bizonytalan volt, mert generációs problémák merültek fel, mindig a saját elképzeléseit akarta megvalósítani, kicsit mintha burokban élt volna. Kipróbálta a maratoni futást is. Japánt fiatalkorában gyors változások jellemezték, a deflációs politika se hozta meg teljesen a kívánt eredményt, annak ellenére, hogy óriási gazdasági fejlődést hozott az országnak. Nagyon Amerikabarát is volt az ország a háborút követően, ekkor alakult ki a modern művészet is, új műfaj jelent meg: az ember és város kapcsolatát ábrázoló fotók. Fontos művészeti ágként jelent meg a mangarajzolás. Még néhány fontos dolog a szerzővel kapcsolatban: hősei háziasak, jól főznek, sokszor szerepelnek a műveiben macskák, akik a társ funkciót látják el több esetben is. A magány ábrázolását a természet és a metropolisz kontrasztjával is megjeleníti Murakami. Körülbelül ennyi, amit az általam szombaton meghallgatott előadásokról tudni lehet. Öt óra után egy kis szünetet tartottam, és megmozgattam tagjaimat a sok ücsörgés után, átsétáltam kicsit a 25-ös pavilonba, ahol egy kicsit a Pécsi Anime Fanclub tagjaival, valamint a cosplay zsűriből jól ismert Rickkel beszélgettem, majd hamar eljött a hat óra, amikor már ismét a Kultúr Kornernél gyülekeztünk, hogy megkezdjük a negyedik klubvezetői találkozót. Összesen végül hat klub képviseltette magát ezen az összejövetelen. Több témáról is szó volt, amelyekről most csak ömlesztve írnék. Elsőként egyeztettünk a Magyar Animés Programok facebookos felületről. Jó lenne frissebb, aktuálisabb naptárat készíteni, amihez kértük a többi klub támogatását. Több reklámot is tervezünk a Mondoban és egyéb helyeken is. Felvetődött egy országos anime meet ötlete is, aminek az lenne a lényeg, hogy minél több klub tartson egyszerre meetet, amit neten keresztül közvetítsen a többieknek is, így akár lehetne fórumbeszélgetést vagy valamilyen feladat megoldását eszközölni. Ezen kívül egy országos szintű, laza klubszövetség létrehozása is felmerült, de ennek - lássuk be - minimális a megvalósítási esélye. Előkerültek a klubok jövőbeni tervei is: a Szekszárdi AnimeClub hó végére tervez egy táborszerűséget, amelyre a környező kluboktól is várnak résztvevőket, maximum huszonöt fő erejéig. Az egriek is szeretnének minicont szervezni, de még pontos időpontot nem tudtak mondani. A tamásiak hivatalos egyesületté szeretnének válni, és utána 2014. szeptember 13-án rendeznék meg önállóan a II. Tomacont. A pécsiek pedig szintén jövőre, június 28-án tartanának egy kisebb happeninget a Pécsi Expo területén, ahol 2010 augusztusában már egyszer rendeztek cont. Végül pedig megpróbáltuk összeszedni az őszi Mondocon néhány pozitív és negatív tulajdonságát. Pozitívumnak tekintettük, hogy változatosabbak a programok, illetve hogy több árus van kint.  A negatívum pedig az volt, hogy túl kevés programfüzetet nyomtattak, valamint hogy a conok szervezői körül senki sem tisztelt meg minket a jelenlétével. Körülbelül egyórányi megbeszélés után feloszlattuk jó hangulatú kis találkozónkat, majd mindenki lassan a szállás felé vette az irányt, kivéve természetesen a hazautazók. Nicchannal ketten a mamájához igyekeztünk Erdőkertesre, mert a megszokott kollégiumi szállást nem sikerült intéznünk, köszönhetően egy srácnak, aki nagy vehemenciával reklámozta a legközelebb levő kollégiumot, mint leendő conozós bulihelyet, amelynek vezetője inkább így nem vállalta a kockázatot, és végül szinte senkinek sem adta ki a kollégiumi férőhelyeket. Szóval ennyi volt a rövid és prózai oka, hogy miért kerültünk mi Nicchan mamájához. Későn értünk oda, így gyors fürdés után a pihenést választottuk, majd nyugovóra tértünk. Reggel nagyon korán ébredtünk, mégis úgy döntöttünk, hogy csak később indulunk el a con helyszínére, sajnos kicsit későn érkeztünk, így Nicchan lemaradt a Just Dance 4 versenyről, jómagam pedig Szekeres András Márk előadásáról. Emiatt körülnéztünk újra a 25-ös pavilonban, ahol a DDR-nél beszélgettünk ismerőseinkkel, majd elfogyasztottuk a Westendben hosszas tanakodás után kiválasztott szecsuáni csirkét, ami pont illett a vasárnapi programokhoz, hiszen Kínával kapcsolatos előadások voltak a Kultúr Kornerben. Ebédünk elfogyasztása után kiderült, hogy körülbelül fél óra csúszást szenvedett a cosplay performance verseny, így kénytelenek voltunk kettőig várni, addig is folytattunk az ismerőseinkkel való beszélgetést, majd végre eljött a verseny, amelyen összesen kilenc (sic!) fellépő társaságot láthattunk. Sajnos ezek közül is mindössze három nyerte el tetszésemet, bár ebből is csak egy volt igazán kiemelkedő. Nicchannak voltak fenntartásai az egyik csapattal kapcsolatban, mert ők a Just Dance 4 játékból használták fel a koreográfiákat. Ennek ellenére szerintem ők nem voltak rosszak, viszont a Kalin Kalózok szinte biztosan hengereltek a komikus előadás kategóriában. A kevés csapat miatt ez a program háromkor véget ért, így pontosak maradtak a szervezők a további események időpontjával. Háromtól ugyanis a Nickelodeonon jelenleg is vetített Korra legendájának első két részét láthatta a közönség. Ez a sorozat az Avatar - Aang legendája című szériának a folytatása. Itt elhangzott egy titok is, egyesek tudni vélik, hogy a Mondocon szervezői a továbbiakban együtt fognak működni az előbb említett tévécsatornával. A vetítés után pedig az első ízben kiírt Ironchef verseny videóit nézhettük meg; ennek a számnak az volt a lényege, hogy megadott idő, animék és zenék felhasználásával készítsenek a versenyzők egy AMV-részletet. Terjedelmének húsz másodperc és két perc közöttinek kellett lennie. Mindössze öten versengtek ezen a versenyen, de nagyon igyekeztek kiemelkedőt alkotni, ami részben sikerült is. Ezt a programot követően már nagyon kevés időnk maradt Nicchannal, ezért elsődlegesen az ismerősöktől való elbúcsúzásra és néhány utolsó baráti szóra korlátoztuk a fennmaradó időnket. Háromnegyed öt magasságában pedig elindultunk gyalog a Keleti pályaudvaron, ahonnan a Misina Intercityvel tértünk haza. Eddig tart a 2013-as Őszi Mondocon igaz és kimerítő, néhol unalmasnak tűnő, de igaz története. Aki nem hiszi, annak majd utánajárunk :D Összefoglalásképpen csak annyit szeretnék írni, hogy a programok most kicsit jobbak voltak, mint általában, így többre néztem be, mint máskor szoktam, de az ismerőseim számát nem sikerült növelnem, ezúton kérek elnézést azoktól is, akikkel nem volt időm több időt eltölteni. A klubvezetői meet ezúttal is jól sikerült, a relatíve alacsony létszám ellenére is. A következő con az Animekarácsony lesz, amire igyekszünk többen is eljutni. Az egy kicsit kisebb rendezvény lesz, de reméljük, arra is sikerül néhány színvonalas programot kitalálni a szervezőknek!

 2014. 04. 26-27. Tavaszi Mondocon, Budapest, Hungexpo

Ismét túl vagyunk egy conon, amelyről beszámolót kell írnom :D Ezúttal öten vágtunk neki az idei év első nagyobb animés rendezvényének. Többen anyagi okok, illetve munkahelyi elfoglaltság miatt nem tudtak sajnos velünk tartani. Szokáshoz híven Natichi és Kata csak a szombati napon vettek részt a rendezvényen, míg Dani, Nicchan és jómagam mindkét nap jelen voltunk. A conra való utazásunk szervezése nagyjából gördülékenyen zajlott, leszámítva Évi utolsó pillanatban való lemondását, aminek nem örültünk, de meg tudtuk oldani a helyzetet. Szombat reggel a szokásos vonattal, a szokásos időpontban indultunk el a conra, amely előtt gyorsan elintéztük a piszkos anyagiakat. Munkahelyemről több diák is velünk jött ezzel a vonattal, ami külön öröm, hiszen kell az utánpótlás :D Az odaúton mindenki olvasott, netezett, majd megérkezésünk után megcéloztuk a kettes metrót, mert vágányzár miatt az Intercity a Déli-pályaudvarra ment, ahonnan metróval közelítettük meg a con helyszínét. Furcsa módon a Hungexpohoz való érkezésünkkor még zárva voltak a kapuk, így kicsit várnunk kellett a bejutással, addig is megpróbáltunk megtalálni néhány ismerőst a tömegben. Először szekszárdi ismerősünket, Petit vettük észre, akivel könnyed beszélgetésbe elegyedtünk, majd kiszúrtak engem a Slayers Teamesek, akik már inkább Magiban utaznak, de nem baj :D Hozzájuk csapódva kicsit sikerült előbb bejutnom, mint a többieknek és rögtön meg is céloztam a 25-ös pavilont, hogy néhány fancuccot bezsákoljak képzeletbeli kosaramba. Összesen három könyvet vettem, illetve szerettem volna néhány kitűzőt is, de nem sok reményem volt odakerülni, pedig alig lézengett pár ember nyitás után a 25-ös pavilonban, meg is jegyeztem a Fumaxosoknak, akik nyugodtan megjegyezték, hogy legalább még van egy kis idejük pakolászni. A kitűzőkkel nem volt különösebb szerencsém, lendületből sikerült három yaois kitűzőt kifognom, aminek marhára tudtam örülni ... Ellenben volt egy szimpatikus I love yuris kitűző, amit végül nem vettem meg. A bevásárlás után, mivel nem volt délután egyig dolgom, így főleg az ismerősöket vadásztam, ami elég sikeresnek bizonyult, és nagyjából le is foglaltam magam délutánig, amíg nem kezdődött a cosplay verseny craftmanship része. Ez a program nagyon jó volt, rendkívül színvonalas cosplayeket láthattunk, és nagyon sok versenyző merte megmutatni magát a közönségnek. Szűk két órás volt ez a program, nagyon elzsibbadt a lábam alatta, amit muszáj volt egy kicsit pihentetnem, ezért uzsonnaidő gyanánt egy kicsit kiültem az udvarra, majd négy órára visszamentem a nagyszínpadhoz, amikor kezdődött a Magyar AMV Rettenet hatodik része, amely csak részben nyerte el tetszésemet. Számomra a reklámblokk volt a legjobb része a MAR 6-nak. Ennek végeztével a II. Ironchef alkotásat lestük meg, majd elrohantam, hogy megnézzem Nicchant a Just Dance verseny végső fordulóiban, de sajnos sem ő, sem Kata nem került be a döntőbe. Fél hatkor a tervezett klubvezetői találkozó következett, amely fél órás csúszással végül hattól került megrendezésre. Sajnos csak öt klub képviseltette magát, amelyből négy dél-dunántúli volt, így körülbelül regionális meetnek is kinevezhettük volna. Természetesen a szervezőktől most sem képviseltette magát senki. Kevés témát érintettünk a találkozón, mert mindenki a Home Made Asia koncertre volt kíváncsi. A legfőbb téma a klubok nagyobb rendezvényei voltak, amelyek közül hármat szedtünk össze: 1. BATarashi (Békéscsabán, május 17-én); 2. Nippon Expo (Pécsen, június 28-án); 3. II. Tomacon (Tamásiban, szeptember 13-án). Mindháromra nagy szeretettel várnak minket is a szervezők, remélhetőleg a két közelebbire el is tudunk menni minél többen szerény klubunkból. Ezen kívül a klubok közti mobilitásról esett szó, vagyis hogyan hirdessük saját rendezvényeinket messzebb lévő kluboknál, vagy akár közelebbieknél is. A klubvezetői meet végeztével a koncertre igyekeztünk, ami szerintem igen jó volt, egy problémánk volt mindössze, kicsit rossz volt a hangosítás, sokszor ordításnak éreztük az énekesek hangját. Összeségében véve azonban nagyon ügyesek voltak, főleg a táncosok, de az énekesek is kitettek magukért. Este nyolc után már nem sok mindenre maradt idő, így még az eredményhirdetésbe hallgattunk bele, Nicchan főleg az evőpálcika-használó versenyre és a Just Dance versenyre volt kíváncsi, hiszen e kettőben a délelőtt folyamán részt vett. De megtudtuk a cosplay verseny craftmanship részének eredményeit is többek között, amivel nem feltétlenül értettünk egyet. Kilenc óra körül pedig elindultunk a szokott szálláshelyünkre, amit Nicchan intézett nekünk, külön köszönet érte :3 A szálláson már mindenki nagyon fáradt volt, de mielőtt teljesen kidőltünk volna, kiderült, hogy néhány pécsi ismerős van a mellettünk lévő szobában, így átmentünk kicsit szomszédolni, AMV-t nézni meg ökörködni. Rövid alvást követően másnap tíz óra körül elhagytuk a szállást és átmentünk a Tescoba egy kis elemózsiáért, hiszen éhesen még egy con sem élvezhető, bármennyire is jó :3 A Tescozás után négyen kétfelé vettük az irányt; Dani és Peti a Hungexpora, míg Nicchan és jómagam az Örs vezér téri Árkád irányába mentünk. Ott jól bekajáltunk, stílszerűen egy kis kínai ebédet fogyasztottunk el, majd visszatértünk mi is a con helyszínére, ahol egy órakor kezdődött a cosplay verseny performance része, amely nagy csalódást okozott számunkra. Kevés csapat vett részt a versenyen, és azok színvonala is elég kívánnivalót hagyott maga után. Természetesen az én szavazatomat megvették, mint mindig, bár fizetni sose szoktak :D (mondjuk nem is kell, hiszen sosem szavazok :D) Sajnos most még a BATár sem volt olyan jó, mint amennyire vártuk, személy szerint én a Kalin-Kalózok produkciójával voltam elégedett, a többiek a szódával elmentek kategóriát képezték, vagy még azt sem. Ezután a Gyűrűk Ura Cosplay Klub előadása következett, akik egy rögtönzött boxgálával kápráztatták el a közönséget, némileg furcsa módon angol nyelvű kommentátorral. Három órától pedig a vasárnapra átrakott AMV-verseny zajlott le, ahol kivételesen rendkívül jó alkotások kerültek levetítésre, szokáshoz híven az első három helyezett ismételten csak az eredményhirdetéskor került vászonra. Négy óra után számunkra már nem maradt semmi érdekesség, így jobb híján Nyuffy-kun küldetéseivel próbálkoztunk, inkább kevesebb, mint több sikerrel. Közben összefutottam végre cosplay zsűris ismerősömmel, Rickkel, akivel röviden összefoglaltuk a cosplay versenyek tanulságait. Öt óra felé közeledve megkezdtük a búcsúzkodást, de többen már előbb leléptek; Dani már kettő óra körül elment, hiszen Pécsre sietett vissza a másnapi vizsgája miatt; Natichi és Kata pedig már szombat este hazament. A többi ismerőstől pedig négy után elbúcsúztunk, főleg a pécsiektől, Petitől, Tündit meginterjúvoltam a PlayIT-ről, ahol kemény fél órát tartózkodott :D Utána már csak a könnyes búcsúra volt idő, és a hatos vonat indulása előtt még mamámnak is volt időm szuvenírt venni, így zárva le pesti ténykedésünket. Összességében véve egy átlagos conon vagyunk túl, amiről néhány év múlva ugyan nem fogunk nagy lelkesedéssel visszaemlékezni, de szidni sem fogjuk talán. Találkozzunk legközelebb Pécsen, a Nippon Expon!!

2014. 06. 28. Nippon Expo, Pécs, Expo Center

Már tavasszal tudtuk, hogy négy év után ismét Pécsen lesz con, pontosabban expo, ahogy oPal is nyilatkozott róla. Ez az információ örömmel töltötte el kis csapatunkat, akik közül azonban némileg csalódást keltő módon mindösszesen csak öten vágtunk neki a vonatútnak ezen a szép napsütéses nyári reggelen. Közülünk is Zolinak az első conja volt, aki egy nagyon ötletes cosplay-jel állt elő, és abban is utazott velünk. Némi meglepetésre P-chan is erősítette csapatunkat, aminek szintén örültünk. Rajtuk kívül még Kata, Nicchan és jómagam vettünk részt ezen a rendezvényen. Az odaút szervezése szokáshoz híven facebookos eseménnyel történt, amelyre kicsit lassan reagált a társaság, de végül mindenki időben, jeggyel felszerelkezve állt vigyázzban az állomáson fél kilenckor, mert a vágányzár miatt csak az Intercityvel tudtunk elmenni Pécsre. Odaérkezésünkkor kissé diktatórikus módon, de úgy döntöttem, hogy nem várjuk meg a conbuszt, hanem gyalog közelítjük meg a helyszínt, ami körülbelül fél óránkba került. Útközben régi klubtársunk, Laz többször is felhívott engem, hogy megkérjen arra, helyettesítse valaki őt a japán metszetreprodukciós kiállítás őrzésénél; természetesen senki sem vállalta :D Szerencsénkre az Expohoz érkezésünkkor nem volt sor a helybenvásárlós pultnál, így gyorsan megvehettük karszalagjainkat, majd szétszéledtünk, mindenki a számára szimpatikus programra sietett, illetve már megkezdtük az ismerősök levadászását. Jómagam elsőként a Kimonók és gésák elnevezésű előadást vettem célba, amelyre Nicchan, P-chan és Kata is velem tartott. Rögtön csúszással kezdték, ugyanis negyed tizenegy helyett félkor kezdődött, de ez nem vont le élvezeti értékéből. A következőkben, akiket nem érdekel az előadás tartalma, vagy szimplán elolvasni, akkor azok ugorjanak nyugodtan :D Az előadó hölgy kék kimonóban tartotta előadását, és először a gésákról beszélt. Mit is tudunk a gésákról? Eredetüket tekintve körülbelül ötszáz éve léteznek és először csak férfiak voltak. Feladatuk a szórakoztatás volt; később egyre inkább "elnőiesedett" ez a szakma, és ma már csak hölgyek végzik ezt a hivatást. Egy nagy tévhitet oszlatott el az előadó a gésákról: e hivatást végzők nem érintkezhettek fizikailag a vendéggel, így nem voltak kurtizánok, mint azt sokan rosszul hiszik. Céljuk a szellemi szórakoztatás volt, inkább társalkodónőként vagy előadóművészként kell rájuk gondolni. Szigorú követelményeknek kellett megfelelniük. Tizenötéves kortól választhatták a lányok ezt a hivatást életcéljuknak. Minimum felső középiskolát kellett végezniük. Magasságuk 160 centiméter volt. Havonta csak két szabadnappal rendelkezhettek. Megtanulták a szép kiejtést, a kiotói nyelvjárást használták leggyakrabban. Mivel a vendégeik magas rangú tisztviselők, üzletemberek is lehettek, így titoktartási kötelezettségük volt. Tanulmányaikat úgynevezett okiyákban végezték, az "anya" irányítása alatt, és művésznevet kaptak gésává válásukkor. Sokrétű feladatot láttak el a szórakoztatás terén; érteniük kellett a teaszertartások elvégzéséhez, tánchoz, énekhez, felszolgáláshoz, illetve "ivós" játékokhoz. Megjelenésükben különböztek egymástól a tanoncok (maikok) és a végzett gésák (geikok). A maikok gyermeki karakterek, akik 9 centiméter magas facipőt viseltek, hajukat kanzashival díszítették és rózsaszínes arcfestést alkalmaztak. Ezzel szemben egy geiko már nőiesebb megjelenésű volt, rövid övvel fogta körül ruháját, parókát is viselhetett. Sminket nem volt kötelező feltenniük, de általában fehérre festették arcukat, nyakukat. A teaházakba azonban nem lehetett csak úgy beállítani turistaként, egy ott ismert személlyel együtt lehetett csak bemenni. Úgynevezett kutyapalánkokat helyeztek az oldalukhoz, hogy ne lehessen hallgatózni. Több tévesztés is előfordul abban, hogy kiket tekintenek gésáknak. Összetéveszthetőek például a sintó menyasszonyokkal, a kabuki színészekkel, a kínai operák szereplőivel, a henshinekkel (gésának maszkírozott turisták) és a tayuukkal, oiranokkal. Ez utóbbiak a hivatásos kurtizán szerepét betöltő hölgyek. (Elöl kötik össze obijukat, így lehet megkülönböztetni őket a gésáktól.) Ennyit röviden a gésák világáról, ekkor egy rövid szünetet iktatott be az előadó, majd kicsit később a kimonókkal folytatta. Lássuk, ezekről mit lehet tudni. Eredetüket tekintve Kínából származnak, a császári udvarban hordták őket. A szó jelentése viselnivaló dolog, és egy köntösszerű ruhára utal. A Heian korszakban tizenkét rétegű ruhát jelentett, amely közel húsz kilogramm selyemanyagot a tartalmazott. Formája ma két-három réteget képez, az 1860-as évektől alakult ki mai alakja. T alakot formáz, és több helyen kell megkötni. Méretük változó, de eleinte nem volt külön méretezése. Ma már gyárilag is készítenek kimonókat, de kézzel festik őket. Az ujjak mérete viselőinek életkorára utal; a hosszú ujjúak a gyermekek, fiatalok viselete. A hajadonok kihívóbb kimonókat hordtak, a férfiak pedig rövidebbeket. A kimonók típusai következnek: 1. yukata: eredetileg az onsenek belső köntöse volt, ma nyári viseletként hordják; 2. komon: hétköznapi dolgokhoz is használható kimonótípus, míg selyemverzióját tavaszi fesztiválokon öltik magukra; 3. iromuji: minta nélküli, egyszínű kimonó; 4. houmongi-tsukesage: paneljein önállóan szerepelnek a minták, előbbin halvány minta szerepek az alján; 5. tomesode: színes és fekete fajtája is létezik; utóbbit esküvőkön viselik; 6. furisode: hajadonok által hordott kimonó, egybefüggő mintájú, amely valamely évszak jellegzetességeit jeleníti meg; 7. uchikake: nemeshölgyek, szamurájfeleségek viselete volt, nem volt hozzá obi; 8. shiromiku: esküvői ruha, amely darumintás (a daru a boldog élet jelképe). A férfiak viselete egyszerűbb, rövidebb ujjú, övvel átkötött, felöltő kabátot húztak rá. Alá pedig hakama, bő szárú nadrág került. Természetesen kiegészítők is tartoznak a kimonóhoz, de nem hagyományos dolgokra kell gondolni, mint egy óra vagy egy karkötő, ezek kifejezetten tiltottak. A kanzashit már említettem, ami hajdísz, aztán ott van még a tabi, az egyujjas zokni vagy a különböző papucsfajták és a táskák, illetve a napernyő. Összességében ennyi ennek a kimerítő előadásnak a tartalma, amelyet mind a négyen türelmesen végighallgattunk. Jó fél óra csúszást szenvedett ez a program, így a teaszertartást már nem vártuk meg, hanem mindenki ment, amerre látott, és igyekezett végre felfedezni a terepet. Jómagam nem jutottam messzire, mert az Angster teremben rögtön kedves ismerősökbe futottam, és kb ez folytatódott 5-10 méterenként. Volt fellépőtársaimat elsősorban az érettségiről interjúvoltam, akik szerencsére sikeresen abszolválták az írásbeliket és a szóbeliket egyaránt. Egy óra körül a cosplayversenyre igyekeztem ezután, de nem kellett rohannom, mert a Zsolnay teremben is csúszásban voltak, mint azt oPaltól megtudtam. Ennek ellenére azért átsétáltam oda, majd megnéztem azt a mindössze 12 vállalkozó szellemű egyént, illetve csoportot, aki indult a versenyen. Sajnos ez elég kevésnek tűnt, pedig többen is voltak cosplayben az Expo területén, bár nem olyan sokan, mint azt vártuk volna. Például az előbb említett ismerőseim is Magi cosplayben voltak szinte egész nap, mégsem vettek részt a versenyen. Sajnos a kevés versenyző miatt gyorsan lezajlott ez a program, így újra kalandozni indultam az Expo területén, hogy ismerősökkel beszélgessek. Eközben a versenyen részt vevő, és kudarcot nem valló Zolit fényképezték bőszen, a lányok pedig a Just Dance versenyen vettek részt, ahol végül Nicchan diadalmaskodott, amihez itt is külön gratulálunk! :3 Eközben én a japán teák csodálatos világában merültem el, vagyis ismét egy újabb előadásbeszámoló következik :D Ennek lejegyzeteléséhez szükségem volt egy lapra, amit az egyik szervezőtől szereztem is, így kerülhet részletesen az olvasók elé, miről is volt szó ezen az előadáson. Elsőként essen néhány gondolat magáról a teáról általánosságban. A tea a világ második legnépszerűbb itala (valószínűleg csak nekem nem :D). Hagyományos értelemben véve csak a fehér, a zöld, az oolong és a fekete számít egyáltalán teának, a gyümölcstea például nem az! (ezek szerint én sosem iszok teát :D) Két fő típusa van: a kínai és az indiai. Elsősorban csak a méretükben és a formájukban különböznek. Európába csak a XVII. században került. Elsődlegesen a felső levélhajtásokból készítenek teát, jellegét pedig a feldolgozás mértékétől kapja. Az előadó hölgy e rövid bevezető után rátért a japán teákra. Felsorolta, hogy időrendben mikor és milyen típusú tea jelent meg. Elsőként a dancha (IX. század), aztán a matcha vagy tencha (XI. század), a XVII. században a sencha és végül a gyokuro, ami a XIX. századtól termesztett teatípus. Természetesen az első kettőt Kínából hozták be, és a senchával jelent meg az első leveles tea Japánban. A gyokuro pedig a matchához hasonlítható, sodrásos eljárással készül. Néhány fontosabb személyt is meg kell említenünk a japán teák kapcsán. Az első Murata Juko, akit a japán tea atyjaként szoktak meghatározni. Ő már a tea esztétikai értékét is fontosnak tartotta. A második pedig Sen Rikyu, aki a többi művészeti ágat is bevonta a teaszertartásba. Ugyanebben a korszakban (XVI-XVII. század) kezdték el árnyékolni bizonyos teatípusokat és ezt a Tokugava sógunátus is támogatta. A következőkben a teatípusok következnek. A japán teák szinte csak és kizárólag zöld teák, amelyeknek a 90%-a géppel szedett. Öt típusról beszélt részletesen az előadó, ezeket fogom most kiemelni: 1. Sencha: napon nevelt, keverék tea, amely fanyar, friss és édeskés ízű, főzete tiszta, aranysárga színű; 2. Gyokuro: árnyékolt, kézi szedésű, lágyabb, zöldebb színű és "jáde harmatnak" is nevezik; 3. Genmaicha: rizssel kevert sencha tea, kellemes fűszeres ízű, jól harmonizál mindenféle ázsiai étellel, színe: sárga; 4. Hojicha: pirított levelek, kevés a koffeintartalma, íze a pirított rizshez hasonlítható; 5. Matcha: főzéshez és teaszertartásokhoz is használják, kézzel szedett, friss, krémes, édeskés ízű teatípus. Ezzel zárul ennek az előadásnak az összefoglalója, még annyi tartozik ide, hogy az egyes teatípusokat meg lehetett nézni és szagolni, majd ki lettek sorsolva a hallgatóság számára, sajnos egyet sem sikerült nyernünk, Nicchan nagy bánatára, de ő kárpótolhatta később magát a Just Dance versenyen nyert dolgaival :3 Az előadás után én a taiko koncertre igyekeztem, míg Nicchan a tamási klub előadóinak segített a Miért jó a szerepjáték? című előadásukban, de közben leragadtam a Mondos standnál, ahol a főszerkesztővel, Luggerianoval beszélgettem egy kicsit. Utána meghallgattam a koncertet, ami fergetegesre sikeredett, és mindenki sajnálhatja, aki kihagyta. A koncert után a BATár Cosplay Team következett, akiket nem kell bemutatni a rutinosabb conra járóknak, ugyanis az egyik legismertebb cosplayes csapatról van szó. Nagy csalódottsággal vettem tudomásul, hogy a bemutatójuk egy rövid performance-ra korlátozódott, valamint előtte egy felvezető videó volt, az előadás után pedig két régebbi conos videójukat vetítették le. Utánuk az 501-es légió műsora jött, ami szintén alig volt tíz perc, így a Zsolnay teremben nagyon gyorsan pörögtek a programok. Eközben Nicchan megkért, hogy menjünk yukatát próbálni, de egy pillanatra meg kellett állnom, mert egy több éve nem látott szekszárdi ismerősbe botlottam bele, akivel váltottam néhány szót. Ezután a yukatapróbálásra várakoztunk Nicchannal, és röpke háromnegyed órát várva kerültünk sorra, ahol több kép is készült rólunk. Véleményem szerint jól sikerültek, akiket érdekel, majd megmutatjuk :3 A yukatapróbálás után már nem sok időnk maradt, így Nicchan visszament Just Dance-ezni, jómagam pedig a koto előadásra néztem be. Sajnos csak két számot játszott el a hölgy, aki látásból nagyon ismerősnek tűnt, emlékeim szerint már az egyik Animekarácsonyon is ő adott elő kotón. Mivel ekkor már hat óra felé járt az idő, így szervezőket kerestem, hogy megérdeklődjem, mi a helyzet a conbusszal, ugyanis visszafelé nem szerettünk volna sétálni. Furcsa módon nagyon elszivárogtak az emberek a délután folyamán, de még szervezőt is nagyon nehezen találtam. Végül sikeresen megtudtam, hogy a conbusz már háromnegyed hatkor elment, így nagy rohangálásba kezdtem, hogy elérjem klubtársaimat. Természetesen közben igyekeztem elbúcsúzni az ismerősöktől is, majd hat óra után elindultunk gyalog vissza a vasútállomásra. A vonaton hazafelé elmajszoltuk a maradék kajánkat, illetve Nicchan nyereményét, amit a Migoto képviseletében, Boda Zoli rám bízott. Pocky helyett sztracsatellás Boci csokit kapott, amit lelkesen meg is ettünk :P Ezen kívül a Mondo felajánlott neki három újságot, amit P-chan és Kata olvasott hazáig. Összességben nagyon jól éreztük magunkat ezen a rendezvényen, Nicchan szerint neki még jobb is volt, mint a tavaszi Mondocon. Reméljük, hogy máskor is lesz lehetőségünk ilyen színvonalas és egyben családias hangulatú rendezvényen részt venni, csak gratulálni tudunk a szervezőknek! Találkozzunk a következő conon, ami július 19-én ismét Budapesten kerül megrendezésre!

 2014. 09. 13. II. Tomacon, Tamási, Művelődési Ház

Tavaly nyár után ismét Tamási adott otthont a Tolna megyei connak, avagy Tomaconnak, amelyen újra tiszteletét tette klubunk. A szervezést már jóval előtte megkezdtük, de utolsó pillanatra is maradtak meglepetések a conon részt vevő DAKU-tagok személyét illetően. Reggel a buszpályaudvaron derült ki ugyanis, hogy mindösszesen csak négyen megyünk busszal a rendezvényre, mert a többiek kocsival indultak útnak. Odaérkezésünk után nem sokkal tudtuk meg ennek pontos okát. A buszon a BATár Cosplay Team néhány tagját vettem észre, akik némi meglepetéssel vették tudomásul megszólításomat. Laz pedig elárulta, hogy Louise, Maiko, Petra, Kovi és Sark majd kocsival követnek minket, amit örömmel fogadtunk. Kocsolánál Nicchan is szerencsésen csatlakozott hozzánk, majd 8.20-kor rendben megérkeztünk a con helyszínére. Természetesen rögtön a szervezőkbe botlottunk, akik a megfelelő tagjainkat, Nicchant és Lazt azonnal munkába is állították, míg jómagam vártam a kapunyitást és Zolival élveztük a napsütést. Közben lassan szállingóztak a vendégek, a kiállítók és az árusok is. Később megérkezett néhány ismerősünk is, például DAKU-s klubtársaink vagy néhány PAF-os. Kilenckor rendben megkezdődött a beléptetés, majd kicsit szétnéztünk és beszélgettünk tovább az ismerősökkel, valamint segítettünk pár dologban a szervezőknek. Nicchan az elővételes sornál, Maiko az előadói teremnél, Laz a bejáratnál segédkezett. Jómagam tíz óra felé a mangás előadásnál kontárkodtam bele egy kicsit műszaki dolgokba, és ha már ott voltam, akkor meghallgattam a BATár tagját, Senyt, aki a mangakészítés rejtelmeibe kalauzolta el kicsiny hallgatóságát. A színházteremben eközben folyamatos programváltozások voltak, ezért egyelőre a kincskereső játékkal kezdtünk el foglalkozni, ahol elsőként a szerepjátékos feladatot sikerült kifogni, ami számomra rendkívül unalmas volt, de azt többek között a mesélő lassúsága is fokozta. Onnan kijőve még pont láthattuk a Harry Potteresek, majd a Gyűrűk Urások bemutatóit, bár utóbbi nagyon rövid volt. Utána folytattuk a versenyt, és néhány feladat megoldása után már a cosplay verseny következett, amin szintén volt néhány meglepő dolog. A legfurcsább az volt, hogy a Gyűrűk Ura Cosplay Club is nevezhetett. A múltkori Tomaconhoz hasonlóan most is cosplayezett egy főszervező, ezúttal Hajdics Norbertet láthattunk egy nekromanta szerepében. Ketten klubunkat is képviselték; Louise a Code Geass-ből CC-t cosplayezte (vagy ahogy Kovi említette: CCCP :D), Szabi pedig a Call of Duty-t vette elő. Voltak a Nippon Expo után visszatérő fellépők, mint az ottani győztes vagy Obelixék. A cosplay verseny után megpróbáltuk befejezni a kincskeresést végre, amit sikerült is nagy nehézségek árán. Három óra után Nicchan visszamehetett Just Dance-elni, míg jómagam már csak lézengtem és vártam az eredményhirdetést. Még a k-pop csapatok bemutatójába néztem bele, akiket már a Hírtv-n is láthattam. Majd elkövetkezett az eredményhirdetés, ahol többen is izgulhattunk, de sajnos nagyon elhúzódott, így inkább lassan elmentünk ki a buszmegállóhoz. Néhány eredményt azért megtudtuk, nem minden esetben voltunk elégedettek, de azért pozitívumot is találtunk, hiszen Louise nyerte a cosplayverseny közönségdíját, míg Sark és Kovi az anime zenefelismerő versenyén diadalmaskodtak. Nicchannak ezúttal nem sikerült a címvédés, más csapat nyerte a kincskeresést, így jövőre újra próbálkozhat. Összességében véve nem volt rossz, bár ezúttal is lemaradtunk a Homa Made Asia koncertről. Reméljük, hogy következő évben ismét megrendezik a Tomacont! Találkozzunk legközelebb már az Őszi Mondoconon, október 4-5-én!

2014. 10. 04-05. Őszi Mondocon, Budapest, Hungexpo

Újra felvirradt a con napja, ismételten nekivágott kis csapatunk, hogy a Mondoconon pihenje ki az iskolakezdés okozta sokkot. Összesen négyen indultunk Dombóvárról útnak a szokásos Intercityvel, amin örömmel vettük tudomásul, hogy sok gimis is conra indult, akiket feltétlenül meg kell nyernünk klubunk számára. Natichi ezúttal az öccsével érkezett, és külön utakon járva intézte el az utazását. Odautunkon átnéztük a friss Mondot, megoldottuk a piszkos anyagiak kérdését. Útközben úgy döntöttünk, hogy leszállunk Kelenföldön, és Nicchan nagy örömére a 4-es metrón utazva tettük meg az utat először a Keleti-pályaudvarig, majd onnan 2-es metróval a Pillangó utcáig és végül gyalog a Hungexpoig. Odaérve már láthattuk az óriási sort, és mivel nem láttunk ismerősöket, így gyorsan a sor elejére vágva - karszalaggal a karunkon - be is mentünk a con területére. A jól megszokott zsúfoltság és tömeg fogadta a látogatókat. Első körben szétszéledtünk, hogy felfedezzük a némileg átszervezett helyszíneket. Jómagam először a Fogadó csarnokba mentem, ahol néhány szót váltottam Luggerianoval. Megtudtam tőle, hogy a megszokott vásárhelyszínt, a 25-ös pavilont felújítják, ezért kerültek ők más helyszínre. Utána egy kicsit körülnéztem, és megvásároltam a frissen megjelent Bolondok hercege című könyvet. Ezután folytattam a körülnézést, kedélyesen paroláztam az ismerős árusokkal. Ezúttal az E épület emeletén kapott helyet a DDR, köszönés erejére oda is benéztem, ahol a Pécsi Anime Fanclub és még pár kedves ismerős tartózkodott. Tizenegy órakor már Nicchannal együtt az evőpálcika-használó versenyre igyekeztem, ami nem volt messze (a következő teremben volt :D). Sajnos nem tudtam megvárni Nicchan körét, mert a Star Trek előadásra rohantam vissza a Fogadó csarnokba. Sajnos a csarnokból beszűrődő zajok miatt alig hallottam az előadókat. Röviden azért megpróbálok beszámolni a hallottakról. Nem kifejezetten a sorozatokról vagy a filmekről hallhattunk, inkább egy-egy kisebb témát taglaltak az előadók. Az első a vulcani népről beszélt, amelyről megtudhattuk, hogy nem a rosszindulatú idegen faj kategóriáját képezi. Magáról az élőhelyükről, a Vulcan bolygóról is kaptunk néhány információt (sivatagos, forró terület, fővárosa: ShiKahr, vezetőjük: T-Pau). Hallottunk még a kultúrájukról, a nyelvükről, a vallásukról és persze főbb szereplőikről. A második hölgy előadását alig értettem, így arról nem is jegyzeteltem. Az utolsó előadó pedig a Borg fajról beszélt. Róluk azt lehet tudni, hogy fejlett technikával rendelkeznek és asszimilálnak más fajokat. Koporsó és kocka alakú hajóik vannak. Nagyon röviden csak ennyit írtam fel erről az előadásról. A következő előadás jobban érdekelt minket, amely a viktoriánus korszak legkegyetlenebb sorozatgyilkosáról szólt. Először a sorozatgyilkos szakkifejezést magyarázta meg az előadó, amely körülbelül az 1970-es évek óta létezik, Ted Bundy tevékenysége miatt. A viktoriánus kor legismertebb gyilkosa Hasfelmetsző Jack volt, aki Londonban szedte áldozatait a prostituáltak körében. Azonban az első tudatos sorozatgyilkos egy amerikai férfi volt, név szerint Harry Holmes (milyen ironikus, hogy pont a híres detektívregény főszereplője nevét viseli). Összesen 27 gyilkosságot ismert be, de csak egyet tudtak rábizonyítani, de nagy valószínűséggel alig négy-öt év alatt körülbelül 230 gyilkosságot követett el. Az 1890-es évek Chicagojában élt, ahol rendkívül nagy volt a gyilkosságok száma. 1893-ban a világkiállítás ideje alatt követte el Holmes bűncselekményeit. Nagy építkezések kezdődtek ekkor, ötszáz épületet húztak fel, bemutatták a kiállításon az új találmányokat (fonográf, zipzár, mozgókép). Gyilkosságait egy közelben lévő háztömbben követte el, amit megvásárolt és átalakított szállodává. Holmes az 1860-as években született, hat éves korában már elkövette első bűncselekményét, a feltételezés szerint megölte az unokatestvérét. Nagy eséllyel elmebeteg volt, ennek ellenére elvégezte az orvosi egyetemet. 1888-tól élt Chicagoban, ahol embereket ölt, a húst lefőzte a testükről, majd csontvázukat eladta az egyetemeknek. Ebből a tevékenységből gazdagodott meg. 1890-ben vette meg az előbb emlegetett háztömböt, amit átalakított szállodává. Három szintje volt, az elsőn és a harmadikon voltak szállodai szobák, a másodikon kínzókamrákat rendezett be. Elképesztően karizmatikus figura volt, emiatt sok szeretővel volt dolga. Rendkívül megnyerő modorral rendelkezett, könnyen befolyásolt másokat. A világkiállítás ideje alatt ipari méretekben folytatta a gyilkolást. A hullákat mindig eltüntette, emiatt szüksége volt tettestársakra.A vendégeit altatógázzal kábította el, majd a kínzókamrákba vitte őket, ahol élve boncolta, tépte szét áldozatait. A hullákat az alagsorban "dolgozták fel". Három segítője volt: az egyikőjük a gondnok, a másik a hullák darabolását végezte, a harmadik pedig az egyik barátja volt. Építőmunkások is dolgoztak neki, akik maximum egy-egy hétig voltak nála. A világkiállítás után Texasba költözött és egy biztosítási csalást készített elő. Két feltalálóval Minnesotába ment, ahol egy laborbalesetet és egy álhullát készítettek a csaláshoz. Lebuktak ezzel a kísérlettel és fejpénzt adtak ki rá, 1894-ben tartóztatták le, illetve ekkor találták meg a gyermekei maradványait is, majd később fény derült a chicagói gyilkosságokra is. A rendőrség megtalálta a bizonyítékok egy részét. Egy gyilkosságot sikerült végül rábizonyítani; így 1894 júliusában Philadelphiában halálra ítélték és felakasztották. Halála után  három méter mélyen temették el, és betont öntöttek rá. Ezzel nagyjából le is zárta mondanivalóját az előadó, majd közölte, hogy a második előadását tíz perc múlva megtartaná, amit kissé fanyalogva vettünk tudomásul, és mint utóbb kiderült, el is maradt, mert csak négy ember lett volna ott. Ennek az volt az oka, hogy a cosplayverseny craftmanship része ekkor már elkezdődött, így a látogatók többsége a nagyszínpadnál tolongott, jómagam is alig fértem oda, hogy láthassam a jobbnál jobb ruhakölteményeket. Szerencsére a cosplayek többsége nagyon jól sikerült, így megérte meglesni ezt a programot. Egyébként rekordszámú versenyző jött össze, 42 egyéni és 14 csapat mérkőzött egymással a különféle kategóriák díjaiért. A verseny után nem mentünk tovább, maradtunk a nagyszínpadnál, hiszen nemsokára kezdődött a Magyar AMV Rettenet 6.5 vetítése, valamint az AMV-verseny. Előttük még a Star Trek bemutató következett, ahol divatbemutató jelleggel láthattuk a trekkerek cosplayjeit. Utána pedig már tényleg az előbb felsorolt programok jöttek, amelyek nagyon jók voltak, különösen az egyes számú AMV :P  Némi csoda folytán ezúttal az összes AMV-t levetítették, így tényleg jól szórakozhatott rajtuk az is, aki esetlegesen nem tudott maradni az eredményhirdetésig. E program végeztével jobb program híján a konzolos részleg felé vettük az irányt, mert Nicchan indult a Just Dance versenyen és a haikuversenyen is. Utóbbin az eső volt a téma, így én kihagytam a lehetőséget, hogy verset írjak róla :D Ezután átrohantunk a Just Dance versenyre, ahol még pont láthattuk a kezdő verseny döntőjét, majd Nicchan következhetett lassan a haladó versenyen (nem igazán örült, hogy a kvalifikáció után ide sorolták be, de legalább a legjobb nyolc haladó szintű Just Dance-versenyző között van :3). Sajnos nem sikerült neki jól a verseny, mert bár végig vezetett, némi technikai gond miatt végül minimális pontszámmal alulmaradt vetélytársával szemben. Rögtön utána elszaladt leadni haikuját :D Öt óra után már nem igazán maradt izgalmas program, így többnyire csak az E épület második emeletén vártuk, hogy kezdődjön az eredményhirdetés, illetve a koncert. Este hét órakor (némi meglepetésre szombaton szinte minden program hajszálpontosan került megtartásra) jött az eredményhirdetés, ahol a cosplayverseny eredményeit emelném ki, ugyanis volt pár kategória, ahol szerintünk más is nyerhetett volna, mint akire végül a választás esett. Háromnegyed nyolcra már sikerült is befejezni az eredmények felsorolását, majd némi felháborodást kiváltva kiterelték a tömeget a K épületből. Kiterelés alatt Nicchan átment detektívbe és a földön heverő dolgok között talált két kitűzőt is :D A K épület elé kimenve összefutottam több ismerőssel is, például a kecskeméti klub képviselőivel, akikkel nagyon örültünk egymásnak. Szerencsére nem kellett sokat várni az ajtó előtt, negyed kilenc körül visszaengedték a társaságot, akik közül néhány fangörl sikítva támadta be a korlát előtti területet. Mi is jó közelre helyezkedtünk és nagy élménynek lehettünk szem- és fültanúi, hiszen a koncert fergetegesre sikeredett. Haruka rendkívül közvetlen és kedves előadó benyomását keltette, amit a koncert utáni autogramosztáskor meg is tapasztalhattunk. Ott is ügyesen a sor elejére álltunk, így az elsők között kaphattunk tőle autogramot és néhány aranyosan kiejtett Köszönöm szépent :3 Ezután nem maradt más hátra, mint elsétálni a szállásunkra, ami a megszokottól eltérően ezúttal a Maglódi úton volt, ahol egy kulturált, de kicsit messze lévő munkásszállóban töltöttük az éjszakát. Jó hangulatban sétáltunk oda, lévén, hogy a szombati nap kiválóan sikerült. Odaérve lepakolás és fürdés után mindjárt ágyba is dőltünk, majd másnap reggel már a Forma1-gyel szerettem volna ébreszteni a társaságot, de sajnos nem volt tévé a megfelelő helyen, így lemaradtunk a Japán Nagydíjról, ami ahogy utólag kiderült, egy borzalmas balesetet foglalt magában. Tíz óra körül elhagytuk a szállást, majd némi villamosozás után ismételten gyalog közelítettük meg a Hungexpo területét. A délelőtt folyamán Nicchan az otaku szócsatán vett részt, míg jómagam a Nyuffy-kunos küldetéseket csinálgattam. Nagy szerencsémre összefutottam Rickkel is, akivel egy kedélyes fél órát töltöttem el, majd siettünk volna a cosplay verseny performance részére, de sajnos kiderült, hogy technikai okok miatt másfél órát csúszik a verseny, így addig jobb híján körülnéztünk, illetve csinálgattuk a megkezdett játékot. Végül a meghirdetett egy óra helyett fél háromkor jött a várva várt cosplayverseny, amelyen ezúttal tizenöt csapat indult, hogy megméresse magát. Ezen a conon szerencsére sokkal jobb performance-okat láthattunk, mint tavasszal, most még a táncos csoportok is magasra tették a mércét. Nem lehetett könnyű dolga a zsűrinek, kivételesen most még én is szavaztam az egyik csapatra. Némi meglepetésre most kevesebb komikus előadás volt, mint amennyi szokott lenni. Sajnos ezután már indulhattunk is haza, pontosabban először a metróra, majd a Tubes Intercityre. A vonatozáshoz még egy sztori, Kristóf ügyesen eltüntette a jegyét, így majdnem vehetett másikat, de végül pár perccel a vonat indulása előtt megtalálta, így megúszta az újabb vásárlást. Hazafelé mindenki elégedetten dőlhetett hátra, és tárgyalhatta ki a conon átélt élményeket. Összességében véve egy nagyon jó conon vagyunk túl, legalábbis személy szerint jól éreztem magam, és ez a többieken is meglátszott. Kellemesen elfáradtunk és bízunk a sikeres folytatásban, a con után megjelenő fanyalgó gondolatok ellenére is!

 2015. 04. 11-12. Tavaszi Mondocon, Budapest, Hungexpo

• Nippon Expo

  2014-06-27 23:07:36

  Június 28, Pécs, Expo Center

• Tavaszi Mondocon

  2014-02-23 21:03:27

  Április 26-27, Budapest, Hungexpo

  http://mondocon.hu 

• PlayIT

  2014-02-23 21:02:48

  Április 26, Budapest, Syma csarnok

  http://playit.hu 

• OSzAKE

  2014-02-23 21:01:55

  Április 12, Debrecen, Medgyessy Ferenc Gimnázium

  http://oszake.hu 

• FARM

  2014-02-23 21:01:03

  Március 8, Miskolc

  http://migoto.hu 

• Animekarácsony

  2013-10-08 21:40:28

  December 14, Budapest, Millenáris, B épület

   

• PlayIT

  2013-10-08 21:38:36

  December 1, Budapest, SYMA csarnok

  http://playit.hu

• Őszi Mondocon

  2013-10-03 21:21:42

  Október 5-6, Budapest, Hungexpo

  http://mondocon.hu 

• II. Cosplayer Expo

  2013-07-04 22:35:00

  Szeptember 21, Budapest, Millenáris Teátrum

  http://cosplayerexpo.hu 

• 10 éves a MAT - Animecon

  2013-07-04 22:34:12

  Augusztus 17, Budapest, Petőfi Csarnok

  http://animecon.hu 

• Nyári Mondocon

  2013-07-04 22:33:13

  Július 20, Budapest, Hungexpo

  http://mondocon.hu 

• ToMAcon

  2013-04-30 20:51:26

  Július 13, Tamási, Művelődési Ház

  http://tomacon.hu

• Holdfénycon

  2013-03-14 20:41:20

  Május 18, Budapest, Millenáris "B" csarnok

  http://holdfenycon.hu 

• Tavaszi Mondocon

  2013-02-17 20:53:07

  Április 6-7, Budapest, Hungexpo

  http://mondocon.hu 

• Animekarácsony

  2012-11-24 20:33:14

  December 8, Budapest, Millenáris "B" csarnok

  http://mondocon.hu

• Őszi Holdfénycon

  2012-08-31 21:36:42

  November 24-25, Budapest, Millenáris "B" csarnok

  http://holdfenycon.hu

• Minicon

  2012-08-31 21:35:41

  Október 20, Tamási, Művelődési Központ

• Őszi Mondocon

  2012-07-21 20:54:35

  Október 13-14, Budapest, Hungexpo

  http://mondocon.hu

• Aniwacon

  2012-06-25 21:17:12

  Szeptember 16, Budapest, Dürer Kert

  http://animecon.hu

• Cosplayer Expo

  2012-06-25 21:16:34

  Augusztus 18, Budapest, Millenáris Teátrum

  http://cosplayerexpo.hu

• NatsuMeet

  2012-06-25 21:15:36

  Július 28, Miskolc

  http://migoto.hu

• Nyári Mondocon

  2012-05-30 22:40:10

  Július 21, Budapest, Hungexpo, K épület

  http://mondocon.hu

• Minicon

  2012-05-30 22:39:21

  Június 23, Tamási, Művelődési Központ

• Animebörze

  2012-05-30 22:36:01

  Június 16, Budapest, Károlyi István Gimnázium

  http://animeborze.hu

• Tavaszi Mondocon

  2012-03-31 22:31:04

  Április 14-15, Budapest, HungExpo

  http://mondocon.hu

• Holdfénycon/PlayIT

  2012-03-31 22:29:56

  Április 7, Budapest, Millenáris, Jövő Háza

  http://holdfenycon.hu

• FARM

  2011-12-30 21:11:52

  Március 10, Miskolc

  http://migoto.hu

• Holdfénycon

  2011-11-26 21:31:20

  December 17, Budapest, Millenáris, Jövő Háza

  http://holdfenycon.hu

• Animekarácsony

  2011-11-11 20:47:25

  December 10, Budapest, Hungexpo, K csarnok

  http://mondocon.hu

• MilloWeen

  2011-08-29 21:32:37

  Október 29, Miskolc

  http://migoto.hu

• Őszi Mondocon

  2011-06-02 22:27:27

  Október 8-9, Budapest, HungExpo

  http://mondocon.hu

• HoldfényCon

  2011-06-02 22:26:42

  Augusztus 27-28, Budapest, Millenáris, Jövő Háza

  http://holdfenycon.hu

• ShibuyaCon

  2011-06-02 22:24:50

  Július 30, Budapest, Garay Üzletház

  http://animecon.hu

• OSzAKE (Országos Szerepjáték, Anime és Képregény Est)

  2011-02-14 23:42:12

  2011. április 2-án már harmadik alkalommal rendezik meg az OSzAKE-t Debrecenben! Akinek van kedve, és érdeklődése, az tudjon meg többet róla:

  http://oszake.hu/

  http://danime.hu/

• Tavaszi Mondocon

  2010-10-20 21:05:39

  Május 14-15, Budapest, HungExpo

  http://mondocon.hu

• Animekarácsony

  2010-10-20 21:03:15

  December 18, Budapest, Millenáris - Jövő Háza

• Őszi Mondocon

  2010-08-15 23:06:42

  Október 2-3 Budapest, HungExpo

  http://mondocon.hu

• Őszi Animecon

  2010-08-15 23:05:42

  Szeptember 18-19 Budapest, Petőfi Csarnok

  http://animecon.hu

• Nyári Animecon

  2010-03-16 10:03:53

  Augusztus 7 Pécs, Expo Center

  http://nyari.animecon.hu

• ChibiCon 2!

  2010-03-01 09:35:22

  Július 17-18 Szombathely

  http://chibicon.uw.hu/

• 2010 SakuraCon!

  2010-03-01 09:30:05

  Április 24-25!!

  Budapest, Hungexpo

  http://animecon.hu/